Esztergom szabad királyi város közönségének a Buda-Ujszőnyi vasút kiépítése tárgyában a képviselőházhoz tiszteletteljesen terjesztett emlékirata és kérelme (1871)

Egy idő óta azonban Tata, Bicske és Bia vidékének nagy- birtokosai és értelmisége részéről jelentékeny erőfeszítések tétet­nek az iránt, hogy a tervezett vaspálya Esztergom elkerülésével Bicske és Tata felé vezettessék és ez által ezen vaspályának egyik főczélja: a fővárosnak kőszénnek ellátása megbiusittassék. Ezen törekvések elutasithatlan kötelességünkké teszik, hogy részletesen megismertessük azon helyi viszonyokat és elősoroljuk azon főbb indokokat, melyek ezen vaspálya-vonalnak Esztergom felé leendő kiépítését sürgősen igénylik és kimutassuk azon rend­kívüli előnyöket, melyek abból közgazdászatunkra háromolni fognak. Nem mulaszthatjuk el azonban mindenekelőtt egész őszinte­séggel kimondani, hogy ha azon eset forogna fenn, hogy csupán vidékünk helyi érdekei igényelnék ezen pályavonal kiépítését a túlnyomó közérdek ellenében, akkor bizonyára tartózkodnánk szerénytelen kérelmünkkel a közvélemény roszaló Ítéletét magunk­ra vonni; úgy vagyunk azonban meggyőződve, hogy jelen eset­ben a mi vidéki érdekeink a közérdekkel ellentétben n«m állanak, sőt hogy azoktól a közérdek semmikép külön nem választható. — Úgy tapasztaljuk továbbá, hogy a testvér-fővárosban már is hangosan felszólaló közvélemény mellettünk nyilatkozik; s ez ad nekünk bátorságot arra, hogy jogosult érdekeinknek bármily ha­talmas befolyások ellenében is nyiltan védelmére keljünk, ez önt belénk bizalmat az iránt, hogy jelen tiszteletteljes felszólalásunk nem leend sikertelen. Esztergom központját képezi azon megközelitőleg 15 négy­szög mértföldnyi kőszénvidéknek, melynek eddig ismert határai Lábatlanig, Bajnáig, Szentivánig és Dömösig terjednek. A kőszén-lerakodások legnagyobb kifejlettsége eddigabuda- szőnyi országút- és tervezett vasút mentében Dorog, Tokod, Csol- nok, Sárisáp és Bajóth községek határaiban észleltetett, hol az alsó harmadkori (Eocén) barnaszén-ülep ismert legnagyobb vastagsága 6 ölnyire terjed. — Miután azonban az eddigi feltárások még mind csu- pánakibuvások közelében vannak; ennélfogva a rétegek legnagyobb vastagsága még eddig nincs meghatározva és nem alaptalan azon föltevés, hogy az itteni szénlerakodások gazdagságban még a zsil- völgyiekkel is vetélkedni fognak. Ezenkívül még a középharmadkori (Oligocen) barnakőszén­

Next

/
Oldalképek
Tartalom