Esztergom szabad királyi város közönségének a Buda-Ujszőnyi vasút kiépítése tárgyában a képviselőházhoz tiszteletteljesen terjesztett emlékirata és kérelme (1871)
5 lerakodások is jelentékenyen vannak kifejlődve a mogyorósi, csol- noki, sárisápi, szarkáspusztai és nyergesujfalusi határok területén, hol ezek is bányaművelés alatt vannak. Megemlitendők még a kovácsii és szentiványi kőszéntelepek, melyek szintén bánya-üzemben tartatnak és az Esztergom kir. város, továbbá Leányvár és Csaba községek határaiban előforduló kőszén-kibúvások nyomán foganatba vett kutatási- és feltárási munkálatok, melyek kedvező eredményt Ígérnek. Hogy ezen kőszéntelepek gazdagságát az eddig szerzett biztos adatok alapján kellőkép megismertessük; legyen szabad a magyar királyi földtani intézet 1871-ki évkönyvének következő szavait ide igtatnunk: „Az esztergomi barnaszén-terület széntermelési képességét leginkább megítélhetjük, ha tekintetbe vesszük az ottani széntelepek vastagságát és valószínű elterjedtségét.“ „Az Eocén széntelepek vastagságát átlagosan 4 ölre, az Oligocen telepekét 4 lábra tehetni. *E vastagságnál a széntartalmú terület egy Q ölnyi felületére legalább 500, egy ka- tastral-holdjára 800,000 és egy négyszög-mértföldjére 8000 millió mázsa szén esik.“------„ A terület azon része, melyen a szén előfordulása a doroghi, tokodi, sárisápi, mogyorósi és szarkári bányák által constatálva van, csaknem egy négyszög mértföldet foglal magában.“ „A terület többi része, melyen a széntelepek előfordulását az észlelhető földtani viszonyok szerint a legnagyobb valószínűséggel föltehetni, legalább 12 Q mértföld. „Ebből megítélhetni, mily kimenthetien kincset képeznek e terület széntelepei.“ Az érintett telepek mintegy 20 akna és tárna által művelteinek és átlag 212 millió mázsa terméket adnak. Ezen termelés azonban csak szerény kezdetnek nevezhető és tekintve a rétegek érintetlenségét, rövid idő alatt 5 millió mázsáig, sőt a növekedő szükséglethez képest azon felül is kiszámithatlan mértékig fokozható, ha ezen bányaipar-telepek kifejlődésének egyetlen akadálya : a fő várossal! állandó és olcsó közlekedés hiánya, elhárítva lészen. A jelenlegi főtermelési pontok, úgymint: Dorog, Tokod, Csolnok és Sárisáp ugyanis a Dunának berakodásra alkalmas pont
