Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

128 hosszú barázdás. Bibenyél igen hosszú. Tok tojásdad-hosszú- kás. Erdőkben, cserjés helyeken. 153. Androsace L. Müköcs. Cs. 5-szögü, 5 fogú. Bokr. tölcsér-alakú, oly hosszú mint a csésze, csöve 5 oszt. tojásdad, torkánál összeszűkül és rövid 5 boltpikkelylyel van ellátva. Himsz. 5. Tok göm­bölyű, együregű, 5 kopácsu, 5—10 magvu. Szár levéltelen. (Tokcsány.) Virág ernyös, galléros. A. elongata L. Gór M. Egynyári. Lev. lándzsásak, he­gyesek. Szára rövid csillagszöröktől pelyhesedö. Az ernyő gallér levélkéi lándzsásak, szőrösek, végre sokkal rövidebbek a vir. kocsányoknál. Csészék a bokr. csövénél hosszabbak, szőrösek. Bokr. fehér, kicsiny. Tok csaknem golyó-alakú. Ho­mokos, füves helyeken, hegyi gyepeken, Szentgyörgymezőn, Szamárhegy alján, Nánán, Kövesden, Helembán, Kovács­patakon. A. maxima L. Nagy M. Egynyári. Lev. visszás-tojás- dadok, gyakran veresesek, fűrészesek, hegyesek. Szára sző­rös, szőrei ízesek. A gallér murvák levélalakuak, szőrö­sek, visszás-tojásdadok, tompák, a virágzáskor akkorák, mint a kocsánykák. Csészék hosszabbak a bokrétánál, a termés érésekor feltűnően igen megnagyobbodnak és czimpái levél- alakuakká fejlődnek. Vir. fehérek v. halvány-rózsaszinüek, aprók. Tok gömbölyű. Rózsásan nőtt tőlevelei a földön te­rülnek el mint az előbbi fajnál. Legelőkön, cserjés helyeken, szőllők közt, utak szélein, szántókon. Esztergom-Szent- Györgymezőn, a Hideglelös-kereszt-hegyen, Doroghon a ve­tések közt. 19. Család. Globulariae DC. Gubóvirágfélék. Vir. himnősek, csoportosak, közös polyvás telepen gom­bosak. Bokr. egyszirmu, szabálytalan, csaknem 2 ajaku, 5 metsz. Cs. csöves, 5 metsz, állandó. Himsz. 4. Bibenyél egy, bibe osztatlan v. 2 ágú. Maghon egyrekeszü, egymagvu, felső állású. Termés kopasz sziityö. Lev. váltogatok, csak egy neme van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom