Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

124

154. Globularia L. Gáborivá g.

A nem jellege, egyenlő a család jellegével.

Gl. vulgaris L. Közönséges G. Gy. fás, sokfejü. Sz. egyszerű, fűnemü, leveles, egyfészkü. Tőlev. gyepesedők, lapicz- kásak, kicsipettek, szárlev. számosak, lándzsásak, nyéltelenek. Fészke gömbölyű szépkék a száracska csúcsán. Vaczok poly- vás. Cs. borzas, szemszörös sallangokkal. Bozótos dombokon, hegyi réteken, Vaskapun, Szamárhegyen, Csolnokon a Kálvária-hegyen.

20. Család. Plantagineae Vent. Utifűfélék.

Cs. 4 levelű, állandó. Bokr. mélyen bemetszett, 4 ha- sábu, szabályos, száraz hártyás. Himsz. 4, a bokr. illesztve. Maghon szabad felső állású, egyrekeszü, egypetéjű v. egy központi 2—4 szárnyú, pete tartó által 2—4 rekeszti. Bibe egyszerű. Bibenyél egy. Termés együregű, nem kovadó diócska, vagy 2—4, üregű körülhasadva keresztbe kovadó tok.

155. Plantago L. Útifű.

Cs. 4 osztatu. Bokr. kerékalaku, száraz hártyás, 4 oszt. visszahajlott czimpákkal. Himsz. 4, a virágnál sokkal hosz- szabbak. Bibe egy. Köröskörül felkovadó 2—4 rekeszti, tokjában egy szabad központi 2—4 szárnyú petetartó van. Virágzata füzér.

a) Leveles szárnak.

P. arenaria WK. Homok U. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. fűnemü, felálló, leveles, ágas, rövidszőrü. Lev. nyéltelenek, hegyesek, szálasak, szőrösek. Füzér tömött, tojásdad- hosszúkás. A csésze előlálló czimpái ferdén lapiczkásak, tompák, a hátsók lándzsásak, hegyesek. A növény hamvas-zöld. A legalsó murvák kerék-tojásdadok, szálkavégüek, a felsők lapiczkásak, igen tompák. Homokos gyepeken, sőt a futó-homokban is. Esztergomban és környékén elég gyakori.

b) Füzérek levéltelen szárakon (tőkocsányokon).

P. lanceolata L. Keskeny U. Gy. kissé fás, sokfejü, sok- rostu. Lev. a szegletes pelyhes tőkocsány alján lándzsásak,