Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
108 görbült, sokkal hosszabb a kopasz csécsénél. Nedves réteken, posványos, sós helyeken. Sc. hastifolia L. Dárdalevelü Cs. Sz. felálló, kopaszos, ágas. Gy. terjedő ágas. Lev. rövidnyelüek, széjjeltartók, csaknem dárdásak, az alsók tojásdadok, a felsők tojásdad-lánd- zsásak. Vir. ibolyaszinüek, az élőbbemnél nagyobbak, hón- aljiak, egyoldaliak. A bokr. csöve alján görbült, sokkal hosz- szabb a mirigyszőrös csészénél. Hasonló helyen mint az előbbi. b) Vir. végálló fürtben, murváskodó levelek aprók, épélüek. Se. peregrina WK. Sc. altissima L. Magas Cs. Gy. vastag. Sz. felálló, ágas, szőrösödő v. kopaszos. Lev. nyelesek, szives-hosszúkásak, nagy csipke-foguak, kopaszak v. az ereken szőrösödők, a murváskodók aprók, nyéltelenek, tojásdadok, hegyesek, épélüek, a terméses csészénél rövidebbek v. egyenlő nagyságúak. Vir. fürt hosszú laza, féloldala ágas, mirigyszőrös. Csészék a kocsányijánál hosszabbak ; a félhü- velyknyi hosszú bokr. a csészénél négyszer hosszabb. Bokr. ibolyakék, fehér v. sárga alsó ajakkal. Ritka. Erdőben, sziklák és cserjék közt, Kesztölczön a Klastromnál, a baji hegyen Tata mellett. Se. Columnae All. Columna Cs. Gy. sokfejü. Sz. felálló, alig ágas, kopaszos v. szőrösödő. Lev. nyelesek, szives-hosz- szúkásak, nagy csipke-foguak, kopaszak v. az ereken szőrösödők ; a murváskodók aprók, nyéltelenek, tojásdadok és lándzsásak, kihegyezettek, épélüek, a terméses csészénél rövidebbek, v. velük egyenlő nagyságúak. Vir. fürt hosszú laza, féloldala alig ágas, mirigyszőrös. Csészék a kocsánykánál hosszabbak, a szennyes ibolyakék, egy hüvelyknyi hosszú bokr. a csészénél hatszor hosszabb. Ritka. Kesztölczön erdőben a mészsziklák és bokrok közt ; a baji hegyen, erdőben a szöllők szélein. 129. Nepeta L. Méh fű. Cs. csöves, 5 fogú. Bokr. felső ajka lapos, egyenes, 2 hasábu, alsó ajka 3 hasábu, kél szélső hasábjai hátrahajol-