Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
109 nak, a középső nagyobb kerekített csipkés, teknős. Himsz. a bokr. alatt párhuzamosan állók, a virágzás után kifelé nyúlnak, de a portokok nem képeznek keresztet. N. Cataria L. Macska M. Gy. kissé fás, ágas, sokrostu. Sz. felálló, 4-szegletes, igen ágas, szürkén pelyhes. Lev. nyelesek, szives-tojásdadok, fűrészesek, szélesek, felül halavány- zöldek, alsó lapjukon szürke molyhosak. Virágok tömött örvös sokvirágu fürtben kicsinyek, fehér v. veresesek. Csésze csöve hosszú, borzas, kissé enyves, barázdás. Makkocskák simák, kopaszak. A növény czitromszagu. Romtalajon, házak, kerítések mellett, miveit helyeken, erdőkben, kőszikláknál, vágásokban. Kétágú-hegy alján, Szentiéleken, Kesztölczön, Lábatlanon, Piszkén, Újfalun, Bajnán, Sárisápon, Gyermelyen, Csenkén. N. nuda L. Kopasz M., N. pannonica Jacq. Gy. fás. Sz. felálló, 4-szegletü, kopaszos, kékes, bugás, vesszős ágakkal. Lev. szives-lándzsásak, csipkés-fűrészesek, kopaszak, alig nyelesek. Bogernyők kocsányosak, sokviráguak. Murvák a csészénél rövidebbek. Cs. tojásalaku pelyhes, szálas-hegyes fogakkal. Vir. kicsinyek, sötéten pontozott ibolyaszinüek, ritkábban fehérek. Makkocska sima, csúcsa felé szemcsésen szálkás. Hegyi réteken, erdő széleken, cserjés helyeken, kerítések mellett. Vaskapun, Cserepesben, Válúskútnál, Hideg- lelős-K.-hegyen, Fári kútnál, Ny.-Ulfalun, Hintósürüi erdőben. J.'ití. Glechoma L. Itepkény. Cs. csöves, 5 fogú. Bokr. felső ajka lapos, 2 hasábu, alsó ajka 3 hasábu, a középső nagyobb visszás-szivalaku lapos. Porhonok egymáshoz közeledők, a bokr. felső ajaka alatt párhuzamosak, és portokai párosán X formára keresztbe állanak össze. Lev. szives v. szives-vese-alaku. Gl. hederacea L. Kétiksz R. Gy. terjedő, rostos. Sz. heverő ágas. Virágos ágai felegyenesedök. Lev. kopaszak v. szőrösek, nyelesek, vese- v. szivszabásuak, tompák, csipkések. Hónalji kocsányai kevésviráguak. A csésze tojásdad fogai szálkahegyüek, 3-szor rövidebbek a csőnél. Vir. lilaszi- nüek, néha fehérek, pelyhesek.