Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

93 L. exaltatus L. Magas P. Az egész növény érdes. Gy. igen terjedő, ostorindákat bocsát. Sz. magas, felálló, ágas. Lev. nyelesek és mindnyájan szárnyasan-hasogatottak, bor­zasak, czimpái fogasak és épek, szélükön visszahajlottak, ik- rásan érdesek. Csésze czimpái fulánkosak. Vir. fehérek, ki­sebbek. Az előbbivel ugyanazon helyeken, de ritka. A dunai szigetekben. A patak partján Táth felé, Nánán a Garam régi medrének füzesében. Kőhidgyarmaton, Csenkén a Duna mel­lett, Helembán az Ipoly melletti félszigeten, Ácson. 10H. Hyssopus L. Izsóp. Cs. 5 fogú. Bokr. 2 ajaku, felső ajak lapos, két alsó ajak 3 metsz., közép czimpája nagyobb, visszásán szivalaku. Himsz. 4, széjjelállók, a bokrétánál hosszabbak, tokjai csú­csukon összenőttek. H. officinalis L. Kerti I. Sz. félcserje, alul fás, felül főném ii. Lev. lándzsásak, épélüek, ikrásan pontozottak. Vir. csomók egyoldalú álörvös füzérben. Csésze fogai lándzsásak. Vir. sötét ibolyaszinüek. Miv. kertekben, temetőkben, szöllőkön. 109. Thynus L. Haknit fű. Cs. 2 ajaku, felső ajaka 3 fogú, alsó 2 osztatu. Bokr. 2 ajaku, felső ajaka lapos, az alsó 3 metsz. Himsz. 4, egy­mástól elállók, felső részükkel széthajlók. Th. Serpyllum L. Terjedő K. Gy. fás, ágas. Sz. henyélő V. felegyenesedő, később fás. Lev. körkörösek v. szálasak, rövid nyelüek, épélüek, tompák, kopaszak v. szőrösek, vállbán szemszőrösek. Vir. örvök a szár végén gömbösek v. fürtösek. Vir. rózsaszinüek, illatosak. Nálunk tenyésző válfajai : Th. latifolius Wallr. széleslevelü, Th. angustifolius Wallr. keskeny levelű, Th. lanuginosus Mill, gyapjas levelii. Béteken, legelő­kön, erdőszéleken, füves-dombokon. Th. montanus WK. Hegyi K. Lev. tojásdad-kerülékesek v. kerekdedek, tompák, kopaszak, épélüek, vállukon szemsző­rök nélkül. Termést hozó szárak henyélök, elágazók, aljukon össze-vissza tekergettek. Vir. gyűrűsek. Csészék kopaszak, többnyire veresesek. Vir. rózsaszinüek. Ez is az előbbi vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom