Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

94 fajának tekinthető. Magasabb fekvésű hegyi réteken, erdő- széleken. Cserepesben, Szentiéleken, Kesztölczön, Galla-he- gyeken, Letkésnél, Kemenczénél. 110. Origanum L. Murvapikk. Cs. 5 fogú. Bokr. két ajaku, felső ajaka lapos, kicsipett, alsó 3 metsz. Himsz. 4, egymástól elállók, felső részükkel szétnyilók. Lev. tojásdadok v. körkörösek. 0. vulgare L. Közönséges NI. Gy. leveles, indákat bo- csájt, hengeres. Sz. felálló, ágas, rövidszőrü. Lev. nyelesek, ziláltan szőrösek, tojásdad-hosszúkásak, épélüek. Murvák to­jásdadok, színesek, mirigy nélküliek. Vir. sötét pirosak, rövid, tömött füzérekben. Köves, bozótos helyeken, szőllők közt, erdei vágásokban. 0. majoránna L. Majorána M. Gy. egynyári. Sz. felálló, igen ágas. Lev. tojásdadok, tompák, nyelesek. Füzérek gömb- dedek, tömöttek, molyhosak. Afrikából származó ezen fűsze­res növényt kerteinkben gyakran mivelik. 111. Melissa L. Meliszsza. Cs. 2 ajaku, felső ajaka lapos, 3 fogú, alsó hegyes, 2 fogú. Bokr. 2 ajaku, felső ajka kissé domború, alsó ajakának középhasábja nagyobb, szives v. tojásalaku. Himsz. 4, egy­mástól elállók, a felső ajak alatt összehajlók. NI. officinalis L. Czitromszagu NI. Gy. sokfejíi. Sz. fel­álló, ágas, felül finom szőrös. Lev. puhatapintatuak, nyele­sek, tojásdadok, tompák, ránczosak, fűrészesek, ziláltan sző­rösek. Vir. kicsinyek, csomósak, fehérek v. halvány rózsaszí­nűek, egyoldalú, kevésvirágu, leveles álörvben. Csészék sző­rösek. A czitromillatu déli növény nálunk elvadultan világos erdő részekben, cserjésekben fordul elő. A Cserepesben, Szentléleki hegyeken, Szentgyörgymezőn, Kovácspataknál. 112. Calamintha Tourn. Csombor. Cs. 2 ajaku, felső ajaka 3 fogú, alsó 2 metsz. Bokr. 2 ajaku, felső ajka lapos, alsó 3 metsz. Himsz. 4, egymás­tól elállók, az alsó ajak alatt összehajtanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom