Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)
28 Programmunk másik pontja Esztergomnak iskolavárossá való fejlesztése. Ennek klimatikus, forgalmi, erkölcsi és szellemi feltételei ritka gazdagságban találhatók együtt városunkban, mint azt már a II. fejezetben (lásd 7. old.) kifejtettük. A magyar történelem tanúsítja, hogy Esztergomnak már a középkorban híres iskolái voltak. Városunk akkor a hazai tudományosság gócpontja volt, oktató és irányító erejét az ország egész területére kisugározta. Ezt az ősi hagyományt a késő utódok is csak haszonnal követhetik. Legyen Esztergom az iskolák, a tudomány városa is, tanintézeteit fejlesszük és szaporítsuk, mert ennek kettős haszna van: egyrészt fiaink itthon végezhetik középső és felső tanulmányaikat, másrészt ezen intézeteinket látogató idegenből jött ifjak és leánytanulók, valamint azok szülői fogyasztóivá lesznek az itteni piacnak, tehát növelik a város forgalmát. Az elemi iskolák ügye a most épülő új elemi iskola használatbavételével igen jelentős lépéssel haladt előre. Szükséges, hogy foglalkozzunk már most a hatóságilag meg nem felelőnek kijelentett ú. n. Kapu-iskola egészséges elhelyezésének kérdésével. A megfelelő államsegély kieszközlésének tárgyalásakor döntő argumentumunk legyen annak hangoztatása, hogy aligha van hazánkban még egy város, amely az általános iskoláztatás körébe tartozó valamennyi iskolát (a szakiskolák kivételével), az óvodától az elemi-, a tanonc- és ismétlőiskolákon, polgári iskolán át a középiskola felső fokáig jórészt a maga csekély anyagi erejéből tartja fenn, amint azt Esztergom városa teszi. Aligha van még egy olyan város, amelyben egyetlen ilyenfajta állami iskola sem volna, mint ahogyan városunkban nincsen. A népoktatást (ide számítva a polgári iskolát is) lehet kizárólag községi feladatnak minősíteni, de már akkor a középfokú oktatás állami gondoskodás tárgya kell, hogy legyen. Már pedig Esztergom városa nemcsak négy elemi iskolát, egy kereskedő- és egy iparostanonciskolát, két gazdasági ismétlőiskolát tart fenn, hanem ugyanakkor szerény anyagi eszközeihez mérten bőkezűen támogatja az óvodákat, a polgári leányiskolával kapcsolatos tanítónőképzőinté- zetet, telket és épületet adott az állami erdőgazdasági szakiskolának, ő építtette és tartja fenn évente nagy összeggel a bencés gimnázium épületét is minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, végül ő a fenntartója a községi reáliskolának is. Mivel iskolafejlesztési programmunk nagyszabású, városunk gazdasági ereje azonban az eddigi terheket is nehezen bírja el, rajta kell lennie minden illetékes tényezőnek, hogy a kormányIV.
