Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
6 született és lön megkeresztelve, István nevet adott a szt. keresztségben. A keresztelés szt. Lukács ünnepén (okt. 18.) nagy ünnepélyességgel történt, s a király örömében ajándékokat osztogatott, és a nép közé nagy mennyiségű pénzt szó- ratott. A királyi gyermek világra jötte előtt országszerte könyörgések tartattak a királyné szerencsés szüléséért1). Úgy látszik e körülménynyel van kapcsolatban az az oklevél, a melyet az érsekség néhány héttel ez ünnepélyes keresztelő előtt (szept. 29.) nyert, s a melyben IV. Béla felsorolván az érsekeknek a királyi ház érdekeinek előmozdítása körül szerzett érdemeit, egyebek közt megengedi, hogy az érsek a vár alatt tisztjei és szolgái számára várost épitsen, s abban minden szombaton hetivásárt tarthassanak 2). — A hely, a melyet az uj városka építésére engedett a király, a várhegy tövében fakadó meleg forrástól, a melynek vize a kis Dunába folyt, a Veprech nevű érseki toronyig terjedt. — Nem nehéz ebben a régi viziváros határaira ismernünk, mert az említett meleg forrás nem más, mint az, a melynek vizét a Ferenczrendiek posztógyárukban használták, az a torony pedig csaknem azon a helyen állott, a hol most a vizemelö gép épülete van. — A mi ez érseki városból 1239. őszétől 1241. tavaszáig épült, az édes-kevés lehetett, és ezt is aligha kímélte meg a tatárok romboló dühe, do azután csakhamar felépült. íme! tehát közvetlen a tatárjárás után az Esztergom neve alatt összefoglalt községek egygyel szaporodtak. i) i) Mon. I. 331, — >) Mon. I. 329.
