Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
Kettős halstatti edény A korábbi mocsaras, járhatatlan táti síkságon lassan és szélesen hömpölygő Duna Esztergom mellett jelentősen összeszűkül. Itt kezdi meg a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közötti áttörési szakaszát, amelynek mentén a folyómederhez mindkét parton meredek hegyoldalak futnak le. így hosszú évszázadokon át egyedül az esztergomi Várhegy alatt, a Garam egykori torkolatával szemben nyílt kedvező lehetőség a folyón való átkelésre. Esztergom hídváros szerepét az itt található jelentős forgalmú útvonalak is növelték. Ezen a ponton metszették egymást azok az északról délre és keletről nyugatra tartó ősi útvonalak, amelyeket a természet szinte maga jelölt ki. Távoli vidékekkel kötötték össze a várost és pezsdítették életét az egyes útvonalak történelmi szerepének megfelelően. Az északról a Garam völgyébe ereszkedő út számára a dörög—pilisvörösvári törésvonal nyitott dél felé kényelmes, jól járható terepet Buda felé. Ezt keresztezte a Duna mentén keletről nyugatra, Bécs felé vezető ugyancsak évszázados útvonal: a Via Ulpia Traiana. Mindkettő fontos kereskedelmi és hadi út volt minden időben. Békés korszakokban a kereskedők karavánjaitól, háborús időkben az átvonuló seregek zajától volt hangos e vidék. Kedvező forgalmi helyzeténél fogva korán kibontakozott Esztergom vásárváros szerepe is. A kora középkorban — a tatárjárás előtt — 17 jvÁRosi könyvtárI Esztergom
