Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
frank, vallon, lombárd és német kereskedők messzi tájakról, Bizánc, Kijev, Regensburg vidékéről s a Rajnán túlról szárazföldi és vízi úton szállított értékes portékáikat kínálták eladásra Magyarország akkori fővárosának nyüzsgő piacán. A tatárjárás után Buda, előnyösebb forgalmi fekvése révén elhódította ugyan Esztergomtól a távolsági kereskedelemben betöltött szerepét, de az itt érintkező természetes tájegységek terményei és a város kézműiparosainak iparcikkei, ha szűkebb mértékben is, századokon át tovább éltették az esztergomi vásárokat. A települések életében hosszú időn keresztül igen fontos védelmi szerepet betöltő vár építésére önmagukról kínálkoztak az esztergomi Várhegy meredek sziklái. Ezek bástyaként magasodnak a Duna menti sík terep fölé. Az itt emelt római burgus, vagy erődített tábor már a pannóniai limes védelmi rendszerének része volt. A későbbi vár pedig századokon át sok vérzivatart látott védőbástyája a stratégiailag fontos Duna-kanyarnak és a Budára vezető dörög—pilis vörös vári útvonalnak. A táj már említett természetes gazdagságán kívül nem csekély mértékű vonzerőt jelentettek a Várhegy és a Szent Tamás-hegy lábánál, a törésvonalak mentén felbukkanó hévizek is. A mai várost keletről félkörben szegélyező domboldalak lankáin pedig jó szőlőnevelő területet leltek a földművelők. Az alacsony folyami teraszon kialakult város számára a Kis-Duna nemcsak ivóvizet, a vízimalmok sokaságának hajtóerőt és jó téli kikötőt, a tímároknak ipari vizet biztosított, hanem a félkörívben fallal körülvett város nyugati természetes védelmi vonalát is jelentette. Az őskori népek közül Esztergom táján s a Duna mentén leghosszabb ideig a kelták uralma tartott. Az időszámításunk előtti IV. században jelentek meg ezen a vidéken magas műveltségű, a fémművességben már járatos törzseik. Ők alkalmazták először az agyagedények korongon való megformálásának haladottabb technikáját is. A kelták már osztályokra tagolódott társadalomban éltek. Kereskedőik dél felé lejutottak Nagy Sándor birodalmáig, és a makedónokkal élénk kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. Ennek során helyi kelta mesterek lemásolták Nagy Sándor arany és ezüst drachmáit, és országunk területén elsőkként fogtak a pénzveréshez. Esztergomban is számos kelta — úgynevezett barbár — pénzveret került elő, beszédes jeleként e hatalmas, az időben szinte egész Közép-Európát átfogó kelta műveltségnek. Tájunk velük, a kelták törzseivel lépett 18
