Gábris József: Emlékezés István bácsira azaz Majer Istvánra (1993)

Hazánkban az ő közreműködésével alakult meg, ugyancsak Pesten az első bölcsőde. E területen szerzett érdemeiért a bécsi és a párizsi bölcsődék egyesületei tiszteletbeli tagjukká választották. Szakirányú tevékenységéért többször részesült egyházi és állami elismerésben.

1857-ben elsősorban egészségügyi okokból lemondott igazgatói állásáról, falura kívánkozott. Szándéka megértésre talált. Az esztergomi érsek a Komárom megyei Kürt község plébániáját bízta rá. Ide vonult a csendes falusi magányba, nem pihenni, hanem tovább, de más környezetben és más eszközökkel dolgozni. Távozásakor a főváros érzékenyen vett tőle búcsút. A Vasárnapi-Újság munkásságát méltató sorok kíséretében közölte életrajzát és arcképét. A tanítói testületek kőbe metszett arcképét készítették el és neki adományozták. Pesten lehangoltan búcsúztatták, viszont kevés lelkipásztort fogadtak olyan ünnepélyesen, mint Majer Istvánt új állomáshelyén, Kürtön.

A következő években a hivatása magaslatán álló falusi plébános nem csak papja híveinek, hanem az élet minden területén tanácsadója, segítője. Felismerte, hogy a pap és hívei közti jó viszony fontos feltétele munkája sikerének. Nagy gondot fordított a gyermekek nevelésére, oktatására, a serdültebbek számára itt is létrehozta a vasárnapi iskolát. Azzal a céllal, hogy megszerettesse a község lakosaival a háziipart az iskolások számára rendszeressé tette a kézimunkát. A foglalkozások során a tanulók nemüknek megfelelő munkákat készítettek, melyekből a vizsgák alkalmával kiállítást szervezett. Ilyenkor a szorgalmasabb tanulók ajándékot is kaptak. Itt is nemcsak saját faluja nevelői számára tartott módszertani megbeszéléseket, hanem hasonlóra biztatta a környék településein működőket is.

Tovább folytatta irodalmi tevékenységét is. Ezekben az években fejti ki nézeteit arról, hogy miképpen képezzék a kispapokat, mint jövendő hitoktatókat és iskolaigazgatókat. Könyvet írt a "szemléleti" oktatásról (1860), a szépírásról és fogalmazásról (1861). Színdarabokat is ír, azt betanítja és előadatja az ifjúsággal. Úgy él a faluban, mint népének patriarchája, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok hozzá

9