Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-78ép oly kevéssé állítható, mint cáfolható. A szerény Kéretek a- zonban az eféle feltevésnek ellene mondanak. Ha most e kis lépcsőn visszamegyünk a Vitéz-féle Erények termébe, e teremből egy,

kívülről igen díszes kapukiképzésii ajtón át egy újabb, földszinti lakóterembe jutunk. íz a kapu eredetileg külső épületkapu lehetette XII. Béla-kori lakótorony egykori főbejárata. Az előtte elhelyezkedő helység tehát csak később, de még a román stilus - korszak idején épült fel« a terem sarkain álló boltozathordó kő- faragványok ugyanis még szintén románkoriak, templomajtó di - szes kiképzésével vetekvő románkori kapu mellett egy másik, ki - sebb kapun át egy bástyafülkébe léphetünk? meglehet, hogy hajdan, akkor amikor még itt volt a Fehértorony főbejárata, a kapuőrző testőr fülkéje volt ez.

A palota előteréből, ahová egy kibontott fal-részen keresztül jutunk el, lépcső vezet a palota alagsora felé. Érdemes azonban egy pillantást vetni erre a megbontott románkori falra. Különös módon a falban üregek húzódnak végig, az egykori palota fal- fütésének járatai. /Hasonló falfütés maradványait tártuk fel az óbudai, Kálvin-utcai, XIII. század eleji királyi kastély romjainál, 1950-51-ben./

Az említett lépcsőn át a palota egyetlen, épen megmaradt , alagsori termébe jutunk, amelyet a hagyomány sokáig, - alaptalanul X. István király szülőhelyének vélt. A középoszlopra bolto - zott, négyszakaszos terem, szerencsés módon elkerülte a palotai földszint mostoha sorsát. Nem tömték el, XII. századi boltozata máig épségben megmaradt, sőt a bástyarendszer egyik rejtett lépcsőjén keresztül mindvégig megközelíthető volt. Noha e pompásan