Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-79szép helységnek Bind oldalfalai, mind pillérei, oszlopfői a a boltozata is eredeti, XII. századvégi mü, szépségének sokat ártottak a XIX. században végrehajtott átfaragások. Az alagsornak ezt a termét ugyanis Simor János érsek 187é—ben kápolnává ala — kittatta ét. Falait ekkor korszerűtlen neoromán freskókkal, a padlót mozaikboritással látták el, oszlopait átfaragták, középső pillérét kicserélték. Ugyanekkor elfalazták a kisudvarra nyíló régi ajtaját s a bástyákon kivülre tekintő lőrésszerű ablakai helyébe nagy, ugyancsak neoromán ikerablakokat helyeztek. Két ú- jabb ajtaját is ekkor kapta. Értéke így is igen jelentőst ez a helység az esztergomi várkastély egyetlen XII. századi, ép bol- tozású terme, - amint mondani szokták: - a legrégebbi épen ma - radt középkori magyar lakószoba.

Ebből az alagsori teremből észak felé haladva, a vár ro - ménkor! maradványaiból már mindössze a régi alapfalak kisérnek bennünket tovább. A királyi, illetve érseki palotának ez a része ugyanis már a török háborúkban összeomlott s az alagsornak ez a szakasza, mai állapotában már nem egyéb, mint a törökvi - lág hevenyészett hadiépitészetének emléke. Az alagsor egyik hatalmas termében a várásatások gótikus kő emlék-anyagénak egyré - sze nyert elhelyezést. Vessünk most futó pillantást ezekre a középkori kőemlékekre. A terem közepén, hatalmas láncon függ egy, az Agnus Dei alakját s egy angyalfejet mutató hatalmas boltozati zárókő. Az esztergom-városi Szent Lőrinc plébániatemplom környékén találták. A régi Szent Adalbert templom egyik mellékké - polnájából származik a Demetrius Cardinalis feliratot viselő a- lapkő, az 1380—as években alapitott Krisztus teste kápolna egye-