Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-25iben pusztult el, társaival együtt. Ugyanezekben az időkben i- m hevesen fellángolt a várháború az esztergomi régi Királyi - Lroa polgárai és az érsekség s a káptalan között5 ez a háborúig, - történelmünknek egyik leghosszabb pere azután - egészen a >hácsi vész koráig tartott.

Történetünknek ezekkel a viharos korszakaival ezúttal azért sglalkozunk bővebben, mert ezek az események, csakúgy, mint a ké- 5bbi pusztítások is, a legszorosabban összefüggenek az esztergo- L vár épitéstörténetének egyes periódusaival, - hiszen a nagy 3 ilyos pusztításokat mindig újjáépítések követték.

A XI. századi épitéskezdeteket követően , mint láttuk , a Vámügyet pusztító Hl. század végi tűzvész nyomén építtette újjá a irály a Szent Adalbert bazilikát s ugyanekkor építtette fel a ké- őromán királyi kastélyt. Ez után a tatárjárást követő évtizedeket eklnthetjük a harmadik, bár szerényebb újjáépítési periódusnak .

XIV. század elejének vérostromait ismét egy jelentős épitő-kor- zak követte. Telegdi Csanád érsek /1330-134-9./ mind a tönkrement őtemplomot, mind a palotát, mind a vár bástyáit, mindpedig az ér- eki Vízivárost újjá építette. Ez a negyedik építési és bővítési erlódus már a gótika stílusjegyében ment végbe.

A Bécsi Képes Krónika szemléletes leírást ad Telegdi Csanád sztergomi építkezéseiről. Eszerint a Szent Adalbert székesegy - áznak - keletelt - szentélye a XIV. század első évtizedeiben rolókban hevert. Csanád érsek a szentélyt faragott kövekből, szi - érd alapozásra támaszkodó, csiszolt és hornyolt pillérekkel és loltozatokkal megújittatta. A megkezdett müvet, - Írja a krónika,- festett üvegablakokkal diszittette, kívülről tornyocskákat he