Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)
lyeztetett a templomra s az egész templomot befedette. Az építkezések nem álltak meg a főtemplomnál. Nem csak a krónikás szavai, hanem a régészeti eredmények is azt igazolják, hogy Telegdi Csanád érsek a régi királyi, ekkor már érseki palotát is újjápittette és művészettörténészeink neki tulajdonítják a házikápolna figurális freskóinak elkészittetését is. De , visszatérve a krónikás előadására, azt találjuk, hogy Telegdi Csanád, a főtemplom külsej Vvel együtt, annak belsejét is gaz - dagon felruházta. "Mégpedig: aranyozott képtáblákkal, drágami- vü kelyhekkel, értékes egyházi szerelvényekkel felségesebben és dúsabban felruházta azt, mint elődei. A várat, amelyben «főtemplom áll s amelyet az elavulás és elődei gondatlansága ho - vatovább összedőléssel fenyegetett, gondosan kijavíttatta. Ezen felül számos új, magas és erős tornyot rakatott; egyet a vár kevésbé védett oldalán, amely erősség és magasság dolgában mégha - ladta a többit. Ezt fedett védőfolyosóval is megerősittette és biztosíttatta. És bár a vár, számos tornya által immár megostro- molhatatlan lett, azt a Dunáig terjedő falakkal még inkább meg - erősittette. A régtől fogva elhagyott és lakatlan érseki palotát nagy gonddal szintén aegújittatta, két oldalára pedig karcsú kápolnákat építtetett. De erős falakkal és tornyokkal látta el a várhoz tartozó /érseki Vizi-/ várost is, amelyet - nyilván újabb - lakóiról Németvárosnak nevezett el, A váralján több templomot is emelt s azokat minden szükségessel ellátta." A Bécsi Képes Krónika néhány adata megjegyzésre szorul. A Szent Adalbert templom korai, XI. századi románkori szentélyét aD kalmasint ekkor bontották le s megnyujtva a régi szentéllyel a ho:
