Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

Amig a modern Bazilika építésével újkori épitészettörté - netünk egy igen Jelentős monumentumnál gazdagodott, a Bazilika megépítése a régi esztergomi Tér középkori épületmaradványinak egész sorát áldozatul követelte.

Említést tettünk a Tár északi oldalán állt X-XIII. századi épületeinek újkori lebontásáról. Hasonló rombolásokat követelt meg az új főtemplom alapozása a Tárhegy keleti oldalán is. így eltűnt az a hatalmas, magában álló vártorony, amelyet Käthes János mérnök 1827-ben, az esztergomi várról irt müve, római eredetűnek tulajdonított. Lerombolták a Tár középkori kapurendszeréne védőbástyáit is és a középkori vérkaput, - amelyet az új felhajtó út a használatból kikapcsolt, - a földdel tették egyenlővé. A ma, a vár keleti oldalán látható várkapu-rendszert csak az 195á— 1938. évi várásatásokat követő rekonstrukció állította helyre. Még fájdalmasabb volt az, hogy az északi részen még alapjait is kiásták a Szent István vértanú templomának, noha régi hagyomány fűzte e templomhoz I. István király megkeresztelésének szinhelyé A Vár északi oldalán ma is megtaláljuk a hajdani várpiac — újabban betonfödémmel ellátott — kútját. Tizszintje a Duna vízmagasságához igazodik. Ezt a kutat, még százötven esztendővel ez előtt is több középkori eredetű épület fogta körül, az érsekek régi palotája, a káptalan-ház , a prépost háza s a teret , ke - let felől a Szent István vértanú régi temploma zárta le. Ezekből hírmondónak is alig maradt egy-egy kőfaragvány. A vár kútját körülvevő gótikus házak helyén ma már mindössze néhány csenevész fácska bólogat.