Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

Az új Bazilika azonban - e sok pusztítás ellenére is - va- amit mégis megmentett a régi Szent Adalbert bazilikából: a lakóoz-képolna reneszánsz műremekét. Ez a kápolna, amelyet sa- |át sirkápolilájaként, 1506. és 1511, főzött Bakócz Tamás érsek .táliai építőművészekkel emeltetett, csodálatosképen aránylag »paégben élte át a törökkori háborúkat. Packh János építész, a Lebontott kápolnát ezerhatszáz kő-elemből 1827-ben építette újjá s lényegében annak csupán tengelyét fordította meg.

Az esztergomi Várhegy müemlók-együttesének értékeit, 1934. és 1938. között, kiterjedt ásatások gyarapították. Ekkor tárta fel a Műemlékek Országos Bizottsága - Gerevioh Tibor, Lépőid Antal, Lux Kálmán és Várnai Dezső irányításával - a Várhegynek déli oldalán álló, XII. századvégi királyi palotát.

Ez a hatalmas ásatás, majd az azt kővető rekonstrukció III. Béla király lakótornya, palotája és házikápolnája romjaival a- Jándékozta meg művészetünk és művelődésünk történetét. Ezekről a munkálatokról 1956-ban irt munkájában igy emlékezik meg Der- csényi Dezső, Kossuth-dijas művészettörténészünk< " A palota feltárása és műemléki restaurálása, méreteit és eredményeit il- .letően, mind máig legjelentősebb ásatási és helyreállitási feladata volt a magyar műemlékvédelemnek. Az itt alkalmazott elveket, munkáink során, ma is magunkénak valljuk és alkalmazzuk."

Az 1934-1938. évi ásatási és rekonstrukciós munkák kiterjedtek a várbástyák és a vár kapurendszerének tisztázására is. Ennek köszönhetjük azt, hogy a közép- és törökkori bástyákkal övezett esztergomi Várhegy ma, a románkor építészeti stílusától a