Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-82élénk szinhatást érnek el. Dercsónyi Dezső a díszkapu felirati nak szövegezőjét Péter mesterben, - történetírásunk Anonymusá ban vélte megtalálni, míg magának a díszkapunak művészi megfő galmazását a párisi Motre Dame székesegyház üzent Anna-kapujá val hozta összefüggésbe. Az itt kiállított tárgyak közül külö nős figyelmet érdemel az a tympanon-töredék, amely a díszkaput jellemző faragástechnika stílusában készült s vagy a Szent Adó bért bazilika egy másik kapudisze, vagy a Szent István vértant: templomának ivmezeje lehetett. A szobormű színes kőbetétei ki estek, igy csak a bemélyitett vörösmárvány-alap kontúrjaiból 1 hét következtetni az ábrázolás tárgyára./Ez valószínűleg Erisz tus, 8*üz Mária, keresztelő János és két kerub alakja volt./

A Vármúzeum értékes építészeti és művészettörténeti anye gát szervesen egésziti ki a bejárat melletti, szabadtéri romár kori kőtár. Az itt látható kőemlékek gazdag sorából néhány műi meket meg kell említenünk. A Szent Adalbert-bazilika első, XI. századi épitési perióduséinak monumentális korai oszlopfői elsí sorban méreteikkel nyűgözik le a nézőt. A xi. századi, innen s mazó faragványok sorozatát a XII. századvégi újjáépítés hatalr kőanyaga folytatja, különös figyelmet érdemelnek a dömösi monc tor korai kőemlékei, valamint az esztergom-szentkirélyi johani ta templom néhány sírköve. Itt került beépítésre a nógrádmegyt Szente XIII. századi templomának diadalive is. Az esztergom s: ti bencés apácakolostor XI. századi kőépitészetét egy pompás, méretű akantuszos oszlopfő őrzi.

Történeti sétány az esztergomi Várban lassan végetér. Ui során végigjártuk a magyar nép küzdelmes múltjának egyik, imm;