Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-33tlz évszázados színhelyét. Keltáit nyomén rómaiak őrtüzei világították be Innen a Dunát. I. István király talán az esztergomi szirtrŐl szemlélte, amint az esztergomi városkapura szegezték Kopány vezér felnégyelt tetemét. Pogánykori költészetünk u- tolsó énekeit visszhangozták valaha az esztergomi hegyek, majd mikor e hangok elnémultak, keresztény templomok harangszava s

■V.. ..-az újhit papjainak zsolozsmája hangzott ezekről az ormokról. A- aok a falak, amelyek közt jártunk történelmünk legsúlyosabb vi- harait, tatárjárást, törökvészt, német szolgaságot túléltek. A büszke vártorayok keresztjei helyébe száznegyven évig a törökök félholdja került. Egyszer Rákóczi lobogóját is meglobogtatta e— zeken a bástyákon a dunai szél s Bottyán apó parancsszavaitól volt hangos a várpiac. Látták ezek a falak Kossuth Lajos honvédéit, majd 1919-0011 innen, az esztergomi Várhegyről vette tűz a- lá a magyar Vöröshadsereg tüzérsége a benyomuló intervenciós a - lakulatokat. Megérték ezek a mohos vén bástyák népünk fele zaba - dulását s asocial ista építésünknek azt a korszakát is, amely ép annyi megbecsüléssel illeti a múlt testi és szellemi munkájának emlékeit, mint saját korának dolgod emberét. Tekintetünk lassan búcsúzik a szép dunai tájtól. Lena a vár alatt távoli gyárak szi- rénái zúgnak.fel »^visszahívják a múltak vándorát a dolgos hát - köznapokba.