Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

—Gödül! emléke* A nógrádnegyei Szente községből került ide az a boltozati zárókő, amely Werbőczi István nádor szarvasos címerével ékes. Az esztergomi vár 1403. évi, Zsigmond király él - tál végrehajtott ostromának emléke Zsigmond király vörösmár - vány címerének töredéke.

A gótikus kőtárból lépcsőkön haladunk fel a , jvetkező , kisméretű helységbe, ahol néhány középkori kőemlék mellett Jó néhány törökkori cserépedényt láthatunk. Az egyik sarokban egy későközépkori kemence rekonstrukciója áll. Utóbbi a Várhegy é- szaki oldalának romterületéről való. Ebből a helységből beléphetünk a Vármúzeumnak egyik, igen szép gótikus ajtókerettel é- kes földszinti termébe, ahol az 1934-1938. évi ásatások anyagá-| nflk kisleletei tárolnak. A többezer leletből kiemeljük a XV. s; zadi többszínű, figurális kályhacsempéket. Ezek, az újabb meg - állapítások szerint Mátyás király budai udvara fajansz-műhelyében készültek s Esztergomba Hyppolit érsek révén kerültek. Ókori, kelta és római edények keverednek itt pompás mintájú középkori padlótéglákkal, golyóöntőtégelyekkel, fegyvermaradványok -j kai. E raktári terem Jelenleg zárt, a Vármúzeum régészeti anyagának feldolgozására, sajnos^ a mai napig nem kerjUt még sor. Ha a vezetők által mutatott úton tovább haladunk, kilépünk az, itt már egyre szövevényesebbé váló épületből s a vár egyik bástyaközében álló reneszánsz-kőtárhoz érünk. Félfödém alatt láthatjuk itt Vitéz János, Bakócz Tamás és Estei Hyppolit építkezéseinek pompás vöfösmárvány kőemlékeit. Csak Buda és Visegrád vára vetekszik ezeknek a reneszánsz emlékeknek pompájával. A re neszánsz kőtár alatt egy hatalmas pince helyezkedik el, ahol ön