Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-5régi Szent Adalbert templom szentélye valósággal rákönyökölt vár bástyáira és csakúgy, mint számos más régi, várbeli épült, saját tömegével is e régi bástyarendszért szilárdította.

A XIX. századi Bazilika épitői, hogy e monumentális épület lámára szilárd alaptalajt biztosítsanak, elbontották a török i- Skben súlyosain megrongált Szent Adalbert templom maradványait s sok más középkori várbeli épület maradványával együtt - elhor- itták a Várhegy közepén álló, mintegy tiz méter magas dombot is, ckor tűnt el a bazilika testétől északra eső területen az érse- äk régi palotája, a káptalan és a prépost középkori háza és a még Géza fejedelem építésének tulajdonított - Szent István vér- inu egyhajós temploma. A mai főtemplomot körülvevő talajszint át- igban tiz méterrel alacsonyabb, mint a régi Szent Adalbert tem- lom szintje volt.

Az újkori főtemplom tervezése száznyolcvan fokos szögben el- orditotta a hajdani bazilika tengelyét. A mai Bazilika, a régi - sl ellentétben homlokzatával kelet felé tekint és igy szentélyét ordítja a régi templom dunai főnézete felé. Ugyanekkor azonban a Odern Bazilika tervezőművészei az új, kelet felé tekintő főhom - okzat perspektívájáról is gondoskodtak. Elbontották a Várhegy - 51 kelet felé eső Szent György-hegyet és annak anyagából hatal - as felhajtó utat fűztek a Várhegy meredeken leszakadó keleti ólaiéhoz. Nagyjából a mai Várhegy keleti oldala alatt áthaladó Sö- étkapu nevű alagút jelzi a Vár keleti oldalának régi nyomvonalát. Sötétkaputól keletre eső hegyszakasz tehát Hl. századi mester- éges felhordás.