Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

Az esztergomi Vár-Múzeum

Az esztergomi vár bástyarendszerének legdélibb pontját u- ralja az az épületcsoport, amely a középkori királyi, majd ér - seki palota romjait rejti magában. A hajdani palota - a Vármúzeum bejáratához - a Bazilika délnyugati oldaláról vezet fel az út. Azt , hogy az utat szegélyező rómaikori kőemlékek honnan kerültek ide, történeti bevezetőnkben már említettük. Ma a hajdanivárpalotát az egyik épen maradt középkori terem mellé épitett , emeletmagas lépceőn közelitjük meg. A lépcső, a hajdani palota elsőemeleti eltűnt termei helyén, tágas terraszra nyílik, ahonnan szép kilátás nyilik a dunaparti Vízivárosra. A palotának ez az emelete egy kettős, háromszög alaprajzú kisudvart zár körül.

A térrészről egy reneszánsz stilü, báboskorláttal védett léposő vezet le a XII. századi palota, illetve a hajdani királyi kápolna kettős főbejáratához. A lépcsővel szemben az egyszerűbb palota, tőle balkézre a gazdagon diszitett házikápolna bejárata fogadja a látogatót. A kápolna kapujának rézsűjét korintuszi oszlopok tartják s félköriwel zárják le. A kapu fölötti ivmezőben egy XV. századi falfestmény fakuló maradványait látjuk; ez Jé - zust, mint gyermeket Máriával s alkalmasint Szent Annával ábrázolja. A kapu felett hatalmas rózsaablak, diszes, egykor gazdag szinezésü keretét palmettás levéldisz ékesiti. A rózsaablak a kápolna legjelentősebb fényforrása, diszes faragványai közén gaz - dagon árad a fény az épitmény centrumára, az oltárra. Egyhajós,