Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-46bohtották a V' »egy északi oldalán élló, 1816-ban helyreállított régi érseki palotát, átmeneti érseki rezidehoiaicr nt épi- teték fel a vízivárosi úgynevezett; Kis Primasi Palotás /Be - rényl Zsigmond utca 1 cg., p.áai és világi vendégei elhelye - zésére a Fürdő-szállót, s»i .ezahozták a Mazékeeegynáti Konyvtá rat 3 megkezdték a tíibiióthéka építését /Bajcsy Zsilinszky ut 28./ is. A k áptalan kaao.-óljainak elhelyezése végett Kühnel a tervezést aként módosicotfa, hogy a Várhegy keleti oldalét, U- betü alakban két emelete? kanocotci palotákkal övezi, mig az Érseki palotát s a Papneveldét egy-tegy hatalmas Oldalszárnyként a Bazilika nyugati oldalához kivárta kapcsolni. E tervezésből a század derekára a Kanonok! házsoruk valósultak meg, majd Hidd József a Papnölvelde hatalmas épületét a Várhegytől északra e- aő mélyebb szinten kivitelezte. A Bazilika építésével páfituzaa- bnn tellát - a kor klassziolzáló stílusában - egy hatalmas, egy- séges izlé3Ü egyházi városrész alakult ki, centrumába!» a Bazi - Ilkával.

A -»unkáiátok 1831-ben, Rudnay Sándor halálakor megakadtak. De ekkorra már, - mint az ekkor ittjárt Kazinczy Ferenc megírja - már elkészült a Bazilika altemploma, a főhajó, a két melléke napolna s maga a kupolát tartó ivrendszer is, a Várhegyet k® - let felől övező kanonok! házsorral együtt. Rudnay Sándor halálé után hét, évig nem töltötték be az esztergomi érseki széket. Bze 1e.fct ez építkezések is álltak. Közrejátszott e munkák elakadásé ban az is, hogy a béosi kfmarilla eller ezti » Mar^naroi-szágon é - pil jön fel az osztrák birodalom legnagyebo temploma. A tervezé^