Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-47amelyet Packh János tervező építési, Hudnay érsek megbízásából nagyszerű felkészültséggel kivitelezett, - Rudnay halála vitán a bécsi kamara Pietro Nobilenak, a kamara épitési igazgatójának adta ét. 1838-ban, végre is, Kopáosy Józsefnek érseki kinevezésekor , újra megindult a munka, de röviddel utóbb egy obsitos katona, esztergomi otthonában orozva meggyilkolta Packhotj korénak egyik legkitűnőbb magyar építőművészét. 1840-ben azután az érsek multszázadi építészetünk nagyszerű mesterét, Hild Józsefet bízta meg a tervezés éB kivitelezés folytatásával, illetve annak befejezésével.

Hild Józsefnek, mivel közben az építkezésre szánt fedezet összege megcsappant, le kellett mondania Magyarország legnagyobb klasszicizáló térkialakításáról, a Kühnel—Packh féle tervről, Fl- saradt a Bazilika kát oldalához tervezett két oldalszárny s a Bazilika homlokzatával szembeeső Kanonoki paloták középső elemét ,- amely szervesem zárta volna a hatalmas városnegyedet, - már utóbb, szintén az eredeti nagy tervtől eltérő módon építették . Bild József úgy alakította a Bazilika kupoláját, hogy a két elhagyott oldalszárny nélkül is biztosíthassa a főtemplom homlok - zati kontúrjának arányos lezárását. A templomot, amelynek építését 1848/49-es szabadságharcunk s az azt követő sötét elnyomatás korszaka is késleltette, országraszóló ünnepséggel, 1856. augusa« tus 31-én szentelték fex. Beethoven már ^623-ban felajánlotta az esztergomi bazilika felszentelésére Missa solemnisét, amelyet akkor Rudnay Sándor elutasított. Az 1856. évi Bazilika-szenteléskor tiszt Ferenc ísztergomi miséje volt az első zenemű, amely a Bazilika falba, között felzsárnyalt. A homlokzat gigászi léptékű pro-