Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-45'üzte maga elé. 1765-ban Oratsek Ignác pesti építőmester a ráfi Szent Adalbert templom maradványainak elbontásával kezdte el l kivitelezést s ugyanebben az évben már el is helyezték az új ’étemplom alapkövét. Barkóczy érsek bemaróa halála megszakítja íz induló munkálatokat s azok , közel hatvan esztendeig elakadlak. közben, a bontás során leomlik a régi Szent Adalbert templom egyik tornyának romja s maga alá temeti a főtemplom, arány - Lag épen megmaradt hires díszkapuját, a Porta speciosa-t. Azon — >an, hogy a Várhegy ily kietlen ne maradjon, az 1770-es években lária Terézia királynő, ugyancsak Hillebrand épitész tervei a - Lapján felépittet egy egyhajós bárok templomot a Várhegy nyuga- :i oldalán; ezt azonban a XIX. század eleji építkezések aegin — ütésekor Budnay Sándor érsek lebontatja. £ templom bárok kő - szobrai közül négyet ma a Bazilikáihoz felvezető út mellett láttatunk.

Az új főtemplom második alapkövét 1820-ban Hudnay Sándor, í jelentős építkezések megindítója, érseki működése első tényétért helyezte el. A Cannevale és Hillebrand-féle régi tervek át- lolgozását Rudnay érsek előbb Ludwig van Remy kamarai főépítészre bizta, majd a további tervezést a nagyaartoni születésű Küh — lel Pálnak adta át. Az 1822-től 1869-ig tartó esztergomi bazili- caépitésnek - akkoriban Magyarország legnagyobb építkezésének - vezető tervezőművésze, Kühnelt követően annak unokaöccse, Packh János /1859-ig/, majd befejezője nagy építőművészünk, Hild József /olt, Az építkezéssel egyidejűleg - az országgyűlés s az uralko - ló nyomatékos kívánságára is - megindult az 1528 óta távollevő sraeki rezidencia s a káptalan visszatelepítése is. 1820-ban le-