Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

vezetett a bástyákon kívüli hegyoldalra. Az ásatás során megá] lapíthattuk azt, hogy az épület dunai homlokzatát, már a XVI . századi háborúk elpusztították s utóbb, amikor újra építették, az épület nyugati homlokzatát a bástyáktól beljebb emelték fel E futó szemlét most a Bazilika épületkolosszusához érve most e időre megszakítjuk s a Vár déli részének romjait majd a Bazili leirésa után folytatjuk.

Elbúcsúzva a Bazilika mögötti dunai bástyáktól tekintetűnké a dunaparti bástyák nyomvonalára vetjük. Elhagyva majd a Várhe fennsíkját, érdemes lesz megszemlélnünk ezeket a vízpart!, als bástyákat is. Sorukban a már többször említett Veprech-torony dunai oldala különös figyelmet érdemel: ide falazták be a Szüli mén szultán diadalát hirdető 1543. évi török emléktáblát. A vi; parti bástyák a Prímási palota kertfala alatt megszakadnak, de folytatódnak a vízivárosi iskola-tömb egyik meghagyott félkör - bástyájában, majd tovább menve a kisdunaparti úgynevezett Mattj ssovszky-bástyájában záródnak. Törökkori, török kőfaragódiszek kel ékesített, nyolcszögalaprajzú bástya ez, a hajdani Vizivá - ros legdélibb, sok csatát látott záróköve.

A Várhegy uralkodó épülete a Várhegy közepén elhelyezkedő , az ország legnagyobb templomaként is megkapó Pőszékesegyház.Első terveit, Barkóczy Ferenc érsek megbízásából Isidore Canneva- le francia származású bécsi ópitész, a váci székesegyház építőművésze, az akkor még eredeti alakjában álló Bakócz-kápolna ihletésében készítette el. Cannevale, majd a munkáját folytató , ugyancsak Barkóczy rendeletére tervező Franz Anton Hillebrand osztrák építész egyaránt kupolás megoldású templom alakítását