Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-27ijót, valószínűleg ekkor építették meg a templomnak az újkorig snnmaradt hatalmas gótikus szentélyét. A palota házikápolnájá - ik freskói készítőjét - Gerevich Tibor szerint Niccolo dl Tomma- 3t, vagy annak tanítványai egyikét, - nyilvánvalóan Telegdi Csald építkezései vonzották Esztergomba. A krónika említést tesz a Ír egyik kevéssé védett pontján emelt nagy toronyról. Ez , minin bizonnyal az a délkeleti részen álló hatalmas, magános torony >lt, - amelyről már szólottunk, - s amelynek alapjait 1827-ben ithes János müve még rómaikorinak vélte. /Ép ezért helytelen s >ak az 1934—1938. évi ásatásokat követő hiedelem az, hogy a vár- iput védő déli, ágyútermes kerekbástyát Telegdi-bástyaként emli- .k az újabb Írók; e kerekbástya már a fejlett tüzérség elháritá- 1 idején, leghamarébb a XV. végén épülhetett./

Telegdi Csanád gótikus átépitésü esztergomi főtemploma, az már másodszor átépített Szent Adalbert székesegyház, Nagy Lajos rályt annyira elbájolta, hogy azt a magyar templomok mintájának vezte, amely - alighanem a hőven alkalmazott süttői vörösmár - ny miatt - úgy tündöklik a többi templom között, mint rózsa a Homok közt.

Esztergom, amelynek egykor királyi vára a tatárjárást köve- századokban, a török hódítás kezdetéig a magyar egyházfejedel- k fővárosa lett, gazdagság és műveltség dolgában később sem ma- dt a budai, vagy a visegrádi királyi udvar színvonala alatt.

Sok száz falu sokezer jobbágya alkotta ennek a hatalmas egy- zfejedelemségnek anyagi alapját. Ez megkönnyítette az épitkezé - gondokat is. A XIII. század elején az esztergomi érsekek nyit - thák meg a - kétszáz év múlva már exportra is dolgozó - gerecsei