Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-14az esztergomi Várhegynek első, ma már nyomtalanul elpusztult, régi templomát, Szent István vértanú egyhajós kápolnáját. I - rótt forrásaink mind egyeznek atban, hogy Esztergom városa /I/ volt Géza fejedelem fiának - az utóbb István névre keresztelt - Vajknak szülővárosa.

Bél Mátyás történetirónk óta, immár két és fél évszázada vitatott kérdése tört énétÍrásunknak: az esztergomi Vár, vagy - az attól hajdan különálló, délebbre eső - esztergomi város volt Géza fejedelem udvartartásának színhelye. Így I. István király születéshelye is vitatott kérdése a helytörténetnek.

A mai Esztergom települési képlete a középkorban , - de még az újkorban is, - oly kevéssé volt egységes, hogy az érseki Várhegyet és az érseki Vízivárost a régi Esztergom királyi vá - rossal - a mai Belváros környékével - , valamint az érseki tulajdonú Szent Tamás községgel s a káptalani Szent György mező - vei csak 1895-ben egyesítették.

Az okleveles gyakorlat kialakulása előtti időkből való , krónikás emlékek azt tükrözik, hogy az esztergomi Várhegyet , a X-XII. században még csak az esztergomi érsekek lakták, káp- talanuk papjaival. A királyi udvarnak várhegyi rezideélását a régészet és az Írásos emlékek csak a XII. század végétől hitelesítik. A Várhegy déli végén folytatott régészeti feltárások csupán azt állapíthatták meg, hogy ezt a palotát III. Béla király 1190. körül építtette meg. Egy, a királyi palota alatt feltárt koraibb bástyamaradvány annyira szerény méretű, *hogy ez a kicsiny bástya a királyi udvar ittlétét még nem bizonyítja.