Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-15Lepold Antal véleményével s az általa idézett középkori egyházi hagyománnyal szemben több reális adat utal arra, hogy a királyi udvar helyét ne itt, az érseki Várhegyen, hanem lent, a kisdunaparti városban, a hajdani Királyi-városban, a mai Belváros helyén, esetleg a középkorban Zeniapalotájának nevezett esztergomi nagyház romjaiban /ma: Széchenyi tér 22. alatt/ keres - sük. Ezekre a messze vezető kérdésekre későbbi ásatások deritenek majd végleges világosságot. így csak annyi bizonyos: a Várhegyen a XI. század elején, I. István király korában építették meg a - koraibb, Szent István vértanú templomával szomszédos - Szent A - dalbert bazilikát, majd a vár északi oldalának régi érseki há - zát, s a káptalannak,valamint prépostjának lakóépületét. A váralja, a mai Víziváros, 1239-ben, mint az érsek magánvárosa nyert önálló városjogot. A Várhegy déli végén álló királyi palotát - s ez régészeti bizonyosság - a XII. század végén III. Béla király építtette meg.

A Várhegytől délebbre fekvő Királyi-város független volt az egyházi központul szolgáló Vár kialakításától. Ez a vizparti város - amelyet már a XII. század végén a vártól független bástyák öveztek, - úgylátszik, III. Béla koráig a királyi udvart, a ki - rályi udvarnokokat fogadta be, egyben pedig az egykori főváros kiváltságos, latin polgárainak lakóhelye volt. Azt, hogy még a XII. század végén is ez a Királyi város a királyi udvartartásnak a színhelye, egy 1189. évi útinapló tanusitja. 1189-ben ugyanis III. Béla király itt, a Királyi-városban látta vendégül a keresztes hadait erre vezető Barbarossa frigyes császárt s csak e városi fogadtatás után vezette fel vendégét az ekkor épülő várba.