Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-13Feltehető, hogy már a VI-VIII. században, az avarok itteni uralma idején megindult a szlávság erőteljes beáramlása erre a táj - ra. Az avarok itteni birodalmát Nagy Károly avar-ellenes hadjáratai, 790 és 800 között semmisítették meg. A szlávságnak a ma - gyár honfoglalásig terjedő uralma, 800. után, a frank protekto - rátus idején szilárdult meg. A környék számos szláv helynevével együtt valószinüleg Esztergom nevét is a szlávoknak köszönhetjük.

A honfoglaló magyarságnak már első hullámai megtelepültek a Felső Duna mindkét partján. Ezt nyelvtörténeti és régészeti emlékeink egybehangzóan bizonyítják. Esztergom azonban nem ekkor . csak a X. század közepén vált országos főhellyé, majd Géza fejedelem korában /9T2-997./ a fejedelmi udvartartás színhelyévé. A magyar honfoglaló törzsek emlékét Esztergom közeli s távolabbi környékén, - mintha csak a történelem vált volna földrajzzá - a Gyarmat, Tarján, Uegyer, Tárkány, Jenő, Keszi, Kürt helynevek őrizték meg.

Esztergomnak országos központtá emelése, mint említettük, a X. század második felében, Géza fejedelem korában ment végbe. Talán a lechmezei vereséghez, a kalndozásoknak nevezett zsákmány - szerző portyák - 955« körül bekövetkezett - katonai csődjéhez, a pogánykori gazdasági és társadalmi szervezet átalakításához, a külpolitika Észak és Nyugat felé való ét igazodásához köthetjük Géza fejedelem esztergomi helyválasztását, a fejedelmi udvar átköltözését Székesfehérvár vidékéről Esztergomba.

Középkori forrásaink szerint a kéthitü, pogány és kérész - tény istenséget egyaránt tisztelő Géza fejedelem építtette meg