Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)

BEVEZETES.

i.

A TÖRÖK ADŐÖSSZEÍRÁSOK.

Amikor a török birodalom egy meghódított területet közvetlenül kormányzott török tartománnyá szervezett, a terület katonai biztosítása után annak gazdasági hasznosítására is törekedett s e célból a lakosságot rendszeres adózás alá vonta. Az első "evekben beérte azzal, ha a falvak és városok hozzávetőleg*akkora összeggel adóztak, amekkorát az előbbi uralom idején fizettek; de amint közigazgatási szervezetét teljesebben kiépítette, részletesen jegyzékbe vétette a terület vagyontárgyait és jövedelemforrásait, ezekről nyilvántartást, hivatalos leltárt készíttetett, s most már saját adatai alapján, részint a régi helyi, részint az újonnan meghonosított török szokás szerint adóztatta a lakosságot.

A török birodalom pénzügyi közegei a mezőgazdaságból és őstermelésből származó jövedelem nyilvántartására különös súlyt fektettek, mert a török állam legfontosabb bevételei általában, és Magyarországon is, ezekből a forrásokból, a mezőgazdaságból és őstermelésből származtak. Ennek a ténynek az akkori gazdasági élet alapvonásain kívül abban a körülményben rejlik a magyarázata, hogy a török állam a földet nem egyéni tulajdon gyanánt osztotta szét, hanem csak, az esedékessé vált fizetés helyett, mintegy javadalombirtok gyanánt haszon- élvezetre utalta ki, s ebben a formában is csak addig hagyta egy-egy birtokos kezén, amíg az a föld birtoklásához feltételül kötött szolgálatot ellátta.1 A föld tehát kétszer hozott jövedelmet az államnak,

1 Magáévá téve a mohamedán jog azon tételét, hogy a föld általában az állam tulajdona, és egyéni vagy testületi, kötetlen tulajdonná, amellyel szabadon lehet rendelkezni, csak kis mértékben tehető, a földet korábbi tulajdonosaiktól elvette és a maga tulajdonának nyilvánította. Az egykori magyar állam és a keresztény egyház, továbbá a magánosok, a magyar nemesek földtulajdonai így a török állam birtokába mentek át, ugyanúgy továbbá a magyar állami és kérész-