Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
20 éveken át számoltatott el, s részben még 1588-ban is hátralékban volt. A defterdár után a politikai hatalom is kénytelen volt ezt az állapotot tudomásul venni s a határkérdésben a magyar királysággal tárgyalásokat kezdeni. Ezek a tárgyalások hosszú viták után a határvonalat pontosabban vonták meg és azt a török hatalom rovására némileg hátrább szorították. Az 1570. évi adóösszeírás azon évek egyikéből való, amikor az esztergomi szandzsák a legkiterjedtebb volt. Akkora területet, amelyen 470 város, falu és puszta feküdt, köz- igazgatási szempontból célszerűtlen lett volna egyetlen központhoz kapcsolni. Bár a birodalomban, különösen annak belső részein az esztergomi szandzsáknál nagyobb területű szandzsákokat is találunk, a határon fekvő szandzsákok általában kisebbek voltak, mert eredeti céljukat, a honvédelmet kisebb egységek jobban tudták szolgálni. Azonban akár kisebb területre, akár nagyobbra terjedt ki valamely szandzsák, az mindig kisebb egységekre, kazá-kra vagy náhije-kre volt felosztva. Az esztergomi szandzsák is fel volt osztva ilyen kisebb kerületekre, ahogy más török forrásokból tudjuk, a »nyárhidi náhije«, a »komáromi náhije« a szandzsáknak egy-egy része, kisebb kerülete volt. Az 1570-i adóösszeírás azonban nem említi ezeket a részeket, a szandzsákot nem tagolja kisebb kerületekre, hanem a szandzsák helységeit csoportosítás nélkül folyamatosan sorolja fel. Nagy vonásokban összefoglaló képet a szandzsákról a következőkben tudunk összeállítani. A szandzsákban fekvő városok, faluk és puszták száma, mint már említettük, 470, a szandzsákban talált házak száma 4206. Adójukból a kincstárt illető jövedelem gyanánt 1,647.590 akcse mutattatott ki, amihez hozzá kell tenni Esztergom város rájái házainak, illetőleg adójának összegét, továbbá néhány kitöltetlenül maradt kisebb tételt. Ezeket az adatokat az egyes tételek összeadásából nyertük, és az összeadás munkáját a 470 tételnél azért végeztük el, hogy az összegek a szandzsák más évből való összeírásainak vagy más szandzsákokról készült hasonló kimutatásoknak megfelelő adataival összevethetők legyenek. Több ilyen összefoglaló adatot azonban még ilyen hosszas munkával sem tudunk szerezni, mert az adót csak 121 helységben találjuk részletezve, már pedig búzát, kevert gabonát nyilván nemcsak azokban a falvakban vetettek a jobbágyok, ahol az fel van tüntetve, hanem mindenütt, sertést is minden faluban neveltek, méhészettel is minden faluban foglalkoztak, azokban is, amelyeknek adója »évi átalányban« számoltatott el, s ugyanúgy szőlőművelés is nemcsak abban a 87 helységben dívott, ahol arról a részletezés során elszámolást találunk, hanem másokban is, sőt egyes más helységekben éppen j elenté-
