Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
21 kény mennyiségben, mert átalányban fizető helységek között nemcsak kis falvakat és pusztákat, hanem nagyobb helységeket és városokat is találunk. A 470 földrajzi helyből, amely a szandzsák tartozékául van feltüntetve, 12 hely volt »varos«, úgymint: Esztergom, Bát, Bátor Keszi, Komját, Magyar Szőgyén, Német Szőgyén, Nagy Sarló, Nyárhid, Verebély, Udvard, Uj Bars és Zseliz, 365 volt falu, a többi lakatlan puszta vagy határrész. Feltéve, hogy a »házak« száma tükrözi a népesség számát, a legnépesebb helységek voltak : Bát 90 »házzal«, Bátor Keszi 75, Nagy Sarló és Zseliz 70—70, Szalka 69, Nagy Muzsla, Magyar Szőgyén és Mező ölved 60—60 házzal, Udvard 50, Naszvad 49, Győrök, Pereszlény és Börzsöny 45—45, Madar, Kis Sarló, Kőhid- Gyarmat, Vámos Mikola, Köbölkút, Nagy Marót, Perbete és Nagy Guta 40—40 házzal! Ä~1egtöbb adót fizető helységek ezek voltak : Bát és Szalka 40—40.000 akcseval (ez a kettő és a többi kerekősszeggel adózó helység átalányösszegben fizette adóját), Börzsöny 29.318, Verebély 24.000, Nagy Sarló 23.000, Zseliz 20.791, Kéménd 20.752,*) Bátor Keszi 20.555, Udvard 20.000 akcseval; három helység: Szalka, Börzsöny és Kéménd adója falurangban is felülmúlt bizonyos »városokat«. A felsorolt városok gazdasági életéről, lakosainak »városi« foglalkozásáról összeírásunk alig nyújt valamelyes tájékoztatást. Ipari életüknek nincsen semmi nyoma, s kereskedelmüknek is csak annyiban, hogy vásáraikról említés történik. De az adásvétel tárgyai már nincsenek megnevezve, s a vásárok kincstári jövedelme, »helypénze« is csak két esetben van feltüntetve. Ez egész évre Magyar Szőgyénben 250, Német Szőgyénben 290 akcset tett ki, minek alapján az eladott áru értékét körülbelül 150—200 forintra becsülhetjük. A városok lakosságának főfoglalkozása és jövedelmüknek legfontosabb forrása, mint az adótételekből megállapítható, szintén a mezőgazdaság volt, akárcsak a falvaké, s ebben két termelési ág vezetett: a búzatermelés és a szőlő- művelés. Bár ezen a téren apró részletkutatásba nem szándékozunk belemenni, néhány kiszakított példával bemutatjuk, hogy ebben a két termelési ágban az elért eredmények egyes helységekben a családfők, illetőleg a felsorolt nevek számához hogyan viszonylottak. A búzatermés, azt a búza után kivetett adó tízszeresének véve, egyes helyeken a következőkép alakult: x) Összeírásunk első lapján a Kéméndről származó jövedelem 20.252 akcsenak, az adó tárgyalásánál a 198. sz. alatt 20.752 akcsenak van feltüntetve. S'
