Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

használta a sajtót pártpolitikai célra a diktatúrát teremtő kommunista párt.

Az országban az országos heti- és napilapok mellett csak megyei lapok jelenhettek meg. Valamennyi a MDP kiadásában. A sajtóélet az 1956-os forradalom napjaiban lángolt fel újra.

Az 1956-as forradalom sajtója

Az 1956-os forradalom első szabad lapja az Obersovsykz Gyula szerkesztette Igazság volt. A meglevő lapok pár napon belül irányt váltottak, de a Szabad Nép esetében ez sem segített. November 2-án jelent meg a „megújult kommunista párt" lapja, a Népszabadság, miközben még Szolnokon kiadták a Szabad Népet is. Az újonnan megjelent fővárosi és vidéki napilapok napi 2-3 alkalommal is jelentkeztek rendkívüli kiadásokkal. 1956. november 4-ig tartott ez az eufórikus sajtószabadság. A legtovább az Igazság tartott ki, mikor a szovjet csapatok támadása miatt végül már „korrektúra nélkül jelent meg a lap".

Esztergom a forradalmi napokban

A városban csupán röpiratok jelentek meg a forradalom napjaiban. A forradalmat megelőző időszakban a város mint régi egyházi székhely fontos szerepet kapott a Rákosi-korszakban, mint a szocialista békepapi mozgalom központja. Esztergom hadászati stratégiai fontossága miatt telepítették a városba a Bazilika melletti egykori papnevelde épületébe a 7. gépesített hadosztályt. Az 1956-os forradalom napjaiban itt tör86