Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

tént a legnagyobb tragédia, amikor október 26-án tankágyúval belelőttek a Sötétkapun áthaladó fegyvertelen fiatalokat szállító autóbuszba.

A városban október 25-én a Városi Pártbizottság megalakította az Esztergomi Munkás-Paraszt Katona- tanácsot, amelynek első dolga az volt, hogy röpiratban a fegyverek leadására szólította fel az embereket. Az emberek átlátva a szitán, elégedetlenek voltak a pártbizottsági Katonatanáccsal, és október 28-án megalakították Esztergom Város Nemzeti Tanácsát, amelybe lényegében beolvadt a Katonatanács tagjainak egy része. A Nemzeti Tanács elnöke dr. Bády István lett, az elnökség tagjai voltak Felczán Andor alezredes, Fo- garasi Károly gazdálkodó, Florváth Csaba szerszámgépgyári dolgozó, Kiffer János gazdálkodó, dr. Siráki István és Szalay Ferenc tanár. A gyárakban is megalakultak a Munkástanácsok, amelyek lényegében még a forradalom november 4-i leverése után is november közepéig működtek. Az Esztergomi Nemzeti Tanács üdvözölte Nagy Imre kormányát és röpiratban adta ki követeléseit, amelyek között szerepelt, hogy az ország területéről a szovjet hadsereg vonuljon ki, lépjen ki Magyarország a Varsói Szerződésből. A követelések között szerepelt az államvédelmi hatóság megszűntetése, két hónapon belüli demokratikus választás kiírása, Mindszenty Józef hercegprímás azonnali szabadon bocsátása és érseki székbe való visszahelyezése.

Esztergomban november 3-ra várták Mindszenty József érkezését, és az utcák feldíszítését is utasításba adta Esztergom Város Nemzeti Tanácsa. Ezen a napon Felczán Andor ezredes arról tájékoztatta a

87