Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

távozását április 6-án Szamuely Tibor jelentette be a direktóriumi ülésen. Katona Sándort az esztergomi direktórium vádbiztossá nevezte ki, amelyről lemondott, ekkor gyermekeivel együtt házi őrizetbe került.

A kommün kikiáltásáig Esztergomban két napilapból is tájékozódhattak az emberek. Az Esztergomi Friss Újság Homor Imre szerkesztésében a keresztény szellemiséget képviselte, míg az Esztergomi Népszava a baloldali nézeteket. Az Esztergom című hetilap szerkesztésében változás történt, ugyanis Rolkó Béla spanyolnátha-járványban elhunyt, helyét Marcell Mihály szemináriumi spirituális, egyetemi tanár vette át. Az Esztergom és Vidéke pedig Réthei Prikkel Marán bencés tanár szerkesztésében jelent meg. Új politikai és társadalmi lap is indult ebben az időben, Földmívesvilág (1919. jan. 1. - 1921. ápr. 2.) címmel.

A társadalmi és politikai lap megnevezést viselő új kiadvány szerkesztője Németh Pál biztosítási titkár volt, aki tulajdonképpen az Esztergomi Lapokat vette bérbe Gerenday Józseftől és Földmívesvilág címen adta ki. A szerkesztő Németh Pál az országgyűlési képviselőválasztáson akart indulni, és az újság révén kívánt szavazókat szerezni.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Esztergomban 1919. május 22-én alakult meg a direktórium, amelynek elnöke Szokob János lett.

A direktórium első intézkedése az Esztergomi Friss Újság betiltása volt. Megszüntetésre kapott felhívást a Földmívesvilág is, mely egy korábbi cikkében támadta Kartaly Istvánt, a direktórium egyik tagját. Az Esztergom című hetilapot ugyan nem tiltották be, de szerkesztője, Marcell Mihály szabad akaratából már már49