Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

cius 23-tól nem jelent meg. Tulajdonképpen két lap maradt csak Esztergomban: az Esztergomi Népszava, amelyet az esztergomi Munkás és Katonatanács hivatalos közlönyeként szerkesztőbizottság szerkesztett, valamint az Esztergom és Vidéke, amelynek megjelenését május közepén országos rendeletre hivatkozva mégis meg kellett szüntetni. így tulajdonképen csak az Esztergomi Népszavábó\ tájékozódhattak az emberek, így például Kun Béla július 23-i dorogi látogatásáról. Július 24-én pedig az új városparancsnokság megalakulásáról olvashattak. A Vörös Őrség parancsnoka Feigl Ferenc, helyettese pedig Vorocz János lett. Meghirdették a sorozást is a városban. Az Esztergomi Népszava 1919. augusztus 3-i számával fejezte be pályafutását. Az utolsó számot augusztus 2-án este nyomtatták, megjelenése napján, augusztus 3-án pedig már elterjedt Esztergomban is a Tanácsköztársaság bukásának a híre. Erről a direktórium főbb tagjai értesültek elsőként, és idejében eltűntek a városból. Dr. Katona Sándort, az esztergomi Nemzeti Tanács elnökét bírósági retorzió nem érte, a város megbecsült polgára maradt 1936-ban bekövetkezett haláláig.

Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság után

Augusztus 5-én nemzeti színű keretben jelent meg újból az Esztergom és Vidéke, címlapján a „Szabad újra magyaroknak lennünk" című verssel. Ekkor ideiglenesen mint napilap és a vármegye hivatalos lapja jelent meg. Augusztus 10-én azonban a szerkesztőség bejelentette, hogy a Miniszterelnökség 1. sz. rendelete

50