Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Itt 1883. május 15-ig mint körjegyző működött, majd az akkor alakult m. kir. csendőrséghez kérte beosztá­sát. Előbb Szegeden, majd Versecen, 1888. november óta Miskolcon élt hivatásának. Közben folyamatosan írt különböző lapokba, így jutott el Esztergomba is. Nyugdíjazása után, 1895 végén költözhetett a város­ba. Magyar katonai irálytan c. könyvét Gerenday Jó­zsef nyomtatta. 1896-ban aktiválták ismét és Buda­pestre költözött. Esztergomban 1896. január elejétől augusztus végéig jelent meg szerkesztésével szom­batonként a Magyar Csendőr - Szakismereteket ter­jesztő és szórakoztató közlöny című folyóirata. Etter Jenő (Esztergom, 1897. július 30. - 1973. szep­tember 16.) - jogász, mezőgazdász; Esztergom pol­gármestere volt a második világháború alatt. Édesapja, Etter Ödön, több más tisztség mellett a városi képviselőtestület tagja, a Széchenyi Kaszinó elnöke, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezér­igazgatója volt. Etter Jenő öt gyermek közül a leg­idősebb volt. 1915-ben a bencés gimnáziumban tett hadiérettségit. A tisztiiskola elvégzése után az orosz fronton teljesített szolgálatot. Lengyelországban meg­sebesült, életben maradását lengyel parasztoknak köszönhette. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián és a Kereskedelmi Akadémián diplomá­zott, a katonai szolgálat után doktorált a jogi egye­temen, ezután kinevezték Esztergom főügyészévé. 1933-ban jelent meg az Esztergom a magyar fürdő­kultúra szolgálatában című műve, 1938-ban pedig Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje 1837- 1937. 1941. január 20-án lett a város polgármestere, 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom