Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

miután öt induló jelölt közül megválasztották. Város- fejlesztési elképzelései közül megvalósult a Levente Egylet csónakházának felépítése, illetve a tűzoltósági eszközök beszerzése. Lengyelország német leroha- nása után lépéseket tett a honvédelmi miniszternél, egykori bajtársánál, és az esztergomi tiszti üdülőt a menekült lengyel tisztek rendelkezésére bocsátotta. (A városban ma is jelen van a lengyel kisebbség.) Segített abban, hogy közel ötvenezer lengyel állampolgár külföldre menekülhessen, a hazai menekülteknek is hatósági védelmet biztosított. Emellett kiállt a városi zsidóság védelmében is. Esztergomban még nem volt gettó, és az élelmiszer-jegyek ugyanúgy jártak a zsidóságnak, mint a többi állampolgárnak. Etter nem vizsgáltatta felül a virilis listákat, az iparengedélyek felülvizsgálatát korlátozta, és tiltakozott a zsidókat sújtó intézkedések ellen. 1944-ben azonban alispáni utasítást kapott 69 zsidó család (398 esztergomi és 138 környékbeli lakos) elkülönítésére. Ezt saját házuk kijelölésével oldotta meg a polgármester, de kerültek esztergomi zsidók a párkányi gettóba is. Az orvosi ellátó és elkülönítő helyiségek hiánya adott okot az időhúzásra és a menekülésre. Intézkedései miatt feljelentették a Belügyminisztériumnál és a Gestapónál. 1944 júliusában megfosztották polgármesteri hivatalától, áthelyezték Máramarosszigetre polgármesternek, azonban ő ezt visszautasította, és nyugdíjba vonult. Ezzel egyidőben a városban megkezdődtek az első deportálások, melytől úgy menekült meg, hogy barátai közbenjárásával azonnali katonai behívót kapott. 1945-ben tért haza az orosz hadifogságból. Ekkor kérelmezte visszahelyezését, de ezt elutasították.

168