Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

ra ez a gazdag vallásos sajtóélet ellenőrizhetetlennek bizonyult, ezért mindent megtettek a megszűnéséért.

Az 1910-ben indult legrégibb európai katolikus sajtótudósító, a kőnyomatos Magyar Kurír félhivatalos egyházi lap továbbra is megjelenhetett, azonban az állami információs monopólium lehetetlenné tette valódi hírügynökségi munkáját. Az 1970-es években engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal, hogy a külföldi katolikus hírügynökségek és lapok anyagán kívül a Vatikáni Rádió magyar adásainak híranyagából is közöljön. Az érdeklődés és a terjedelem megnőtt: napi 1-10 oldal sokszorosított anyagként jutott el hetente postán az előfizetőkhöz. Azonban továbbra is „másodkézből" jelenhettek meg a hírek. A Magyar Kurír mellett az 1935-ben indult Vigília tudta csak átmenteni magát az új érába. 1946-ban az Actio Cat- holica kiadásában jelent meg ismét, szerkesztését Sík Sándor vezetésével Mihelics Vid, Possonyi László és Rónay György látta el. A katolikus egyház számára 1945 után két hetilapot engedélyeztek: az Új Ember című hetilapot az Actio Catholica kiadásában, és a politikai irányzat által 1950-ben létrehozott katolikus papi békemozgalom lapját, amely először Kereszt címmel jelent meg, majd 1956 után Katolikus Szó címen működött, mint a Katolikus Papok Országos Békebizottságának lapja, 1990. január 7-ig.

Az engedélyezett csekély számú katolikus lap szerkesztőségének ellenőrzését az Állami Egyházügyi Hivatal látta el. Természetesen ilyen körülmények között az esztergomi katolikus sajtó 1945 és 1990 között nem létezhetett, sőt Esztergom mint prímási székhely különleges figyelemben és elbánásban részesült.

116