Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

1948-ban az egész országban államosították az egyházi iskolákat. Esztergomban 1944-45-ben a községi általános iskolák mellett egyházi iskola volt a Szent Anna zár­dái elemi iskola, a Vízivárosi elemi iskola és az Ér­seki Tanítóképzőnek két elemi iskolája. Egyházi kö­zépiskolák az alábbiak voltak: Vízivárosi Polgári Le­ányiskola, Esztergomtábori (szalézi) Polgári Fiúiskola, Szentbenedekrendi Szent István Gimnázium, Szent Antal Szt. Ferencesrendi Gimnázium, Érseki Boldog Margit Leánygimnázium, Érseki Leánylíceum és Taní­tóképző Intézet, Érseki Líceum és Tanítóképző Inté­zet. Az iskolák államosítása után a polgári iskolák ál­talános iskolává alakultak, valamennyi egyházi iskolát állami iskolává tettek, az állam és az egyház között létrejött megegyezés alapján egyedül a ferencesrendi gimnázium maradhatott egyházi középiskola, Temes­vári Pelbárt Gimnázium néven. Az államosítás során a Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott Érseki Leánylíceum és Tanítóképző Intézetet összevonták a még Majer István kanonok által 1842-ben alapított Ér­seki Líceum és Tanítóképző Intézettel, Állami Tanító- és Tanítónőképző néven. A „Szent Istvánról nevezett ősrégi szeminárium" hittudományi főiskola Várhegyen lévő épületét elvették, katonaságot telepítettek ide, és a papnevelő hittudományi főiskolát a szatmári ir­galmas nővérektől elvett Bajcsy-Zsilinszky utcai (ma Pázmány u.) épületben helyezték el. Mindszenty Jó­zsef esztergomi érseket, hercegprímást 1948. decem­ber 26-án letartóztatták és elhurcolták székvárosából, ahová földi maradványai is csupán a rendszerváltás után, 1991. május 4-én térhettek vissza. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom