Számord Ignác: Az esztergomi r. kath. érseki kisdedóvónő-képző intézet értesítője az 1913-1914. és 1914-1915. iskolai évről (1915)

8 Elmondhatja az óvónő az egyiptomi József történetét, kihagyva a gyermekeknek nem való részt. Alkalmas az előadásra Mózesnek a király leánya által történt megmentése, vonatkoztatva az óvó­intézetnek a kisdedek iránt tanúsított jótékonyságára. Az öregek iránt tartozó tiszteletre vezethetők a kisdedek az Elizeust csúfoló gyermekek sorsának elbeszélésével. Az újszövetségből ismertesse meg az óvónő az isteni gyermek- barátot, Jézus Krisztust. Beszélje el az isteni kisded születését, gyermekkorát. Mindez a kisdedek lelkére, különösen képzeletére jótékony hatású. Mondja el továbbá az Üdvözítőnek a kisdedek iránt való nagy szeretetét. Az isteni Mester példabeszédéből is fölhozhat egyet-kettőt. A felebaráti szeretet feltüntetésére alkalmas az irgalmas szamaritánus, a részvét fölkeltésére a dúsgazdag és a nyomorult Lázár története. A bibliai történeteknél a főgondot a jó előadásra kell fordí­tani. Az élénk előadás mintegy életet lehel a történetbe, lebilin­cseli a kisded figyelmét; előadását még élénkebbé teheti az óvónő ha a bibliai képek szemléltetésével köti össze. A vallásos érzelem fölébresztésénél vigyázzon az óvónő, hogy túlzásba ne essék, mert vannak óvónők, akik nagyon sokat kívánnak a kisdedtől. Egész kis katekizmust tanítanak be, a Hiszekegyet, az Urangyalát is beemléztetik s ezzel a gyermek emlékezetét nagyon megterhelik, ártalmára vannak. Jegyzet. Katholikus szellemű imádságokai, bibliai történeteket találhat a kisdedóvónő Számord: Kicsinyek áhítata című könyvében. Kapható a Szent István Társulatnál, Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. szám. II. A beszéd és értelemgyakorlatok. A beszéd- és értelemgyakorlatoknak, mint nevök is mutatja, kettős céljok van: az egyik az értelem és a gondolkodás fejlesz­tése, a másik a tiszta, helyes kiejtésre és beszédre való szoktatás. A beszéd- és értelemgyakorlatokat három főcsoportra oszthatjuk: ú. m. 1. társalgásra, 2. elbeszélésekre és mesékre, 3. versekre. A) Társalgás. A társalgás tulajdonképen nem egyéb, mint egyes tárgyak­ról való kedves, könnyed beszélgetés olyanformán, amint az anya szokott beszélgetni gyermekeivel. A gyermek már otthon sokat lát, hall, beszél, kutat, gondol­kodik, amiáltal értelme erősödik, de szemléletei, képzetei még

Next

/
Oldalképek
Tartalom