Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

8

déssel felkarolták e azent ügyet, oly kitartással is fognak «mnaif szerencsás keresztülvitelében fáradozni." /Esztergami Újság, 1863. Május 17. 79. 1./

Az aláírásokról beszámoló május 24-1 szám Ács Flóris Iparos által gyűjtött részvényeseket sorolja fel: köztük Etter Sándor serfózó 2 részvénnyel, Prey Vilmos vasárus 2 részvénnyel, Heischmann Ferenc szappanos mester,

Einzinger József iparos, Einzinger György pék 2 részvénnyel, Burány János ügyvéd 2 részvénnyel, Palkovics Károly városi főorvos.

Az Esztergami Újság nemcsak helyet adott a gyűjtés adatainak közlésére, de június 7-én szerkesztői levélben beszámolt a pesti belvárosi óvodában tett látogatásáról.

Június 14-én a városházán tartotta első gyűlését az ideiglenesen megalakult kisdedóvói társulat. Mali na János bejelentette, hogy 4o alapító tag, 33o részvényes és külön 15o forint gyűlt össze. A társulat ideiglenes elnökévé Maiina Jánost választotta, ideiglenes jegyzővé Kovács Ábelt, ideiglenes pénztárnokká Kollár Istvánt. A gyűlés állást foglalt, hogy a kisdedóvodát nem akarja egyedül katolikus gyerekek számára fenntartani, más vallásunkat is befogad, de jellegét tekintve katolikus lesz. Maiina János a társulat alapszabályait a Helytartótanácshoz való továbbításra beadta a városi tanácshoz, amely 1863. július 6-i közgyűlésén pártolólag felterjesztette az alapszabályokat. Tíz nappal később a kisdedóvodai társulat bizottmányt ülésén már bejelenthette Maiina János, hogy a hercegprímás a fővédnökséget elvállalta, s Koperaitzky István kanonok a Duna utcában, a mai Deák Ferenc utcában a Kovács ház földszinti jobb oldalát lefoglalta évi 3oo forintért az óvoda céljára. A helyi társadalmi élet egyik legfontosabb kérdése volt ebben az időben az