Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)
9 óvodaügy. Jól mutatja ezt, hogy az újság 1863. július 26-1 számában hírt adva a bizottmány! ülésről, arról is beszámolt, hogy Huston úr, a magyar gőzhajó vállalat tulajdonosa a Szent-lstván gőzöst egy vasárnap minden költség nélkül kirándulásra a kisdedóvoda céljára felajánlotta. A kirándulás több mint 25o forint tiszta hasznot hozott. Szeptember 9-én a bizottmány már arról számolhatott be, hogy az előkészületek annyira előhaladtak, hogy a kisdedóvodát a közeljövőben megnyithatják. 1863.október 11-én az Esztergomi Kisdedóvó Társulat közgyűlésén végleges formába öntötték az alapszabályokat, és úgy döntöttek, hogy azokat jóváhagyásra a Helytartótanácshoz felterjesztik. Elnökül Zalka János kanonokot, alelnökké Maiina Jánost, igazgatóvá Kollár István városi plébánost választották. Munkájuk támogatására 3o tagú választmányt hoztak létre. Az alapszabályokat már előzetesen véleményezte a Helytartótanács, némi módosítást kérve. A megalakult Esztergomi Kisdedóvó Társulat támogatásért fordult a városhoz, amely 1863. október 28-án tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatásként a városi majorból 6 öl fát utal ki a kisdedóvónak, valamint utasította az árvatári hivatalt, hogy a kisdedóvó 1293 forint tőkéje utálni kamatokat a kisdedóvoda pénztárának fizesse ki ezentúl. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat alapszabályai kimondták, hogy a kisdedóvót hat éven keresztül benntartják. Az óvodában csak vizsgázott óvót vagy óvónőt vesznek fel, akinek kötelessége lesz a másfél - hat éves korú gyerekeket vallásos érzelemre, a testi erő és ügyesség fejlesztésére és azokra a tárgyakra oktatni, melyeket a pesti mintaóvoda szükségesnek tart. Rapos József a magyar kisdedóvást 1868-ig bemutató könyvében így foglalja össze az esztergomi kisded- óvoda alapítását. Adatai szerint ez az országban a 142.óvoda,
