Prokoppné Stengl Marianna: Az Esztergomi Keresztény Múzeum története (1977)

elhoztak Váradról. Ezenkívül a levélfogalmazásban Lépőid kü­lön felsorolja, az ott maradt műtárgyakat, szerinte ez a gyűjte­mény kétötöd része. A jegyzék (36). nincs iktatva, tehát való­színűleg nem jutott el Párizsba, számunkra azonban igen fon­tos dokümentum. Belőle kitűnik, hogy a hét teremre való ha­talmas anyagból Gerevich milyen jól választotta ki a Keresz­tény Múzeum anyagába leginkább beillő darabokat, a középkori magyar, az olasz és német képeket, a régi majolikából a habán edényeket és végül a régi népi hímzések nagy részét. A párizsi tárgyalások húzódtak. 1925. március 7-én Gerevich így ír Lepoldnak: „Több ülés volt, az utolsó volt a legnehezebb, Egry, a jogi védő valósággal két vállra fektette jogi ellenfelét. Azután mindkét félnek álláspontját és az összes okmányait írás­ban kellett beadni. Egy hetet fordítottunk erre, éjjel, nappal kellett dolgoznunk, cca 100 gépelt oldalas beadványt tettünk. Párizsból alig látok valamit, teljesen felolvadok az Ipolyi ügy­ben.” (37). Ezt a beadványt is hosszasan tanulmányozhatták, mert csak a következő év, 1926. január 23-án adja fel Gerevich Párizs­ból a következő táviratot: „Teljes győzelem, egész gyűjtemény a miénk.” (38). A hivatalos értesítést a magyar kultuszminiszter 1926. március 26-i kelettel kapja Párizsból, olasz, és francia nyelven, melyet a prímásnak ezekkel a sorokkal küld el: „Van szerencsém Eminenciádnak a Jóvátételi Bizottságnak az Ipolyi gyűjtemény ügyében párisi követünkhöz intézett jegyzékének másolatát tisztelettel megküldeni.” (39). Végre, sok küzdelem után teljesült Ipolyi óhaja, hogy Esztergomban nagyszabású Keresztény Múzeum létesüljön. Gerevich most már az Ipolyi- gyűteménnyel gyarapodott, teljes anyaggal foglalkozik. Űj meghatározásait az 1928-ban megjelent ú. n. Prímás albumban teszi közzé. (40). A Kereszétny Múzeum első és eddig egyetlen teljes kataló­gusa a Genthon Istvántól összeállított és Gerevich Tibor szer­kesztésében 1948-ban megjelent Műemléki topográfia, amely minden egyes műtárgynál tájékoztat annak származásáról. Eb­ből állapíthatjuk meg legpontosabban az Ipolyi-gyűjtemény értékét és mennyiségét. (41). Ezen kívül, hogy a nagyközönség is megismerje az Ipolyi-gyűjteményt, 1966-ban Ipolyi halálának 80. évfordulóján a múzeum külön kiállítást rendeztett a gyűj­temény népi hímzéseiből, 1973-ban születésének 150 éves évfor­dulóján pedig az Ipolyi-gyűjtemény legszebb darabjaiból idő­szaki kiállítást, ahol majdnem az összes gobelint bemutatta, Ugyanebben az évben az esztergomi Tanácsháza dísztermében 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom