Prokoppné Stengl Marianna: Az Esztergomi Keresztény Múzeum története (1977)
Esztergom városa Ipolyi-emléknapot rendezett, ahol az ország legkiválóbb tudósai méltatták Ipolyi úttörő munkásságát a magyar néprajz és művészettörténet területén. Az Esztergomi Keresztény Múzeum harmadik nagy gyűjteménye a San Marco család kerámia-, kép- és szelence gyűjteménye. San Marco herceg a nápolyi Capese—Zurlo családból származott, mely értékes műgyűjteménnyel rendelkezett. A herceg felesége a magyar származású Nákó Anna Mileva grófnő volt. A Nákó család Makedóniából 1780 körül költözött Magyar- országra, ahol királyi adományként nyerte el a nagyszentmik- lósi uradalmat, majd 1813-ban a grófi rangot. A San Marco házaspárnak nem volt gyermeke, állandó lakhelyük az ausztriai Ischl volt. A hercegnének Nagykomlóson is volt kastélya, ahol szívesen tartózkodott. Férje az egész műgyűjteményét az Ischl-i villában helyezte el. A grófnő, férje halála után még több időtt töltött Nagykomlóson, és vagyonát jótékony célokra fordította. Óbudán két nagy intézményt alapított: a gyógyíthatatlan betegek kórházát, és az elhagyott nők otthonát. Ezek az intézmények a szívéhez nőttek, ahol családi sírboltot is létesített a Jó pásztorról elnevezett otthon kápolnájában. Ide te- mettette férjét, itt kívánt ő is nyugodni. Jogi tanácsadója és a család legjobb barátja Beck Vladimir, az osztrák legfőbb állami számvevőszék elnöke volt. 1917-ben készített első végrendeletében minden vagyonát intézményei fenntartására hagyta, és azokat az esztergomi érsek fennhatósága alá helyezte. 1924-ben közölte a hercegné Beck Vladimirrel, hogy a San Marco-gyűjteményt még életében az esztergomi Keresztény Múzeumnak akarja adományozni. Beck ezt közli Csernoch János prímással, aki az ügy intézésével ismét Gerevich Tibort és Lépőid Antalt bízta meg. Az első megbeszélésre 1924. július 18-án kerül sor Budapesten. (42). Itt elhatározzák, hogy Gerevich személyesen tárgyaljon Beckkel, de Gerevich augusztus 24-én azt írja Lepoldnak, hogy nem tud utazni, mert most szervezik a II. művészettörténeti tanszéket, amelynek ő lesz a professzora. (43). Gerevich újabb levele Le- poldhoz 1925. január 29-én kelt, amelyben ismétlen arra kéri, hogy utazzék Bécsbe, mert ő beteg, de ha felépül Párizsba kell mennie az Ipolyi-ügy tárgyalására, azonkívül Lépőid jobban tud németül és ugyanúgy van megbízatása a San Marco-ügyben, mint neki. Levelét így fejezi be: „ ... ha e két dolgot, Ipolyi és San Marco — a jó Isten segítségével szerencsésen végrehajtjuk, generációkra újra megalapoztuk a prímási múzeumot, s az után 14
