Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)
átmenetet fog képezni a hagyományos és az emelt szintű, speciális nyelvi tagozatok között. Ezek az elképzelések. Megvalósulásukat, eredményességüket majd csak a következő évtized igazolhatja. Matematika A matematika tanítása és tanulása a XX. században társadalmi szükségletté vált. A középiskolákban szerzett általános alapműveltség a humán és a természettudományos ismeretek ötvözetét jelenti, a természettudományoknak pedig a matematika az anyanyelve. A matematikai módszereket nem nélkülözheti ma már az élet egyetlen területe sem az orvostudománytól a nyelvészeti kutatásokig. A középiskolai matematika tanításnak éppen ezért nem célja a szakemberképzés, hanem csak a matematikai gondolkodás általános kultúráját akarja biztos alapokra helyezni. Az elmúlt évtizedekben több reformmal kísérleteztek, melyeknek célja az volt, hogy a tanulókhoz közelebb vigyék a matematikát, az eleve meglevő idegenkedés feloldódjék. Ez egyrészt a tananyag korszerűsítését, másrészt új, hatékonyabb módszerek keresését jelentette. Mégis csak nagyon kevés eredményt lehetett elérni, mert ahhoz, hogy valaki az önálló munka örömét megtapasztalja, a szigorú logikai rendszer esztétikáját fölfedezze és örömét lelje benne, következetes, fegyelmezett és kitartó — az alapismereteket szilárdan biztosító - munkára van szükség. Ez fárasztó munka, és semmiféle játékosság nem pótolja. így is voltak és vannak szép számmal olyan tanulóink, akik eljutottak a matematika szépségéhez, ha a nagy többségről ez nem is mondható el. Matematika oktatásunk eredményességét fokozta iskolánkban az 1971/72. tanévtől működő matematika I. tagozatos osztályban folyó munka. Ennek az osztálynak a tanterve lehetővé tette a gimnáziumi törzsanyag elmélyítését, és a magasabb óraszámban olyan anyagrészeket is megismerhettek a tanulók, amelyek teljesen új területre vezették őket (komplex számok, számítástechnika). Az 1979-ben indult reform remélhetőleg javítani fogja matematika-oktatásunk hatékonyságát, hiszen a felső osztályok magasabb fakultatív óraszámában azok a tanulók szerezhetnek e tárgyból is magasabb ismereteket, akiknek gimnáziumi tanulmányai során e tárgy iránt érlelődött az érdeklődésük, s ezt az érdeklődést képességeikkel és teljesítményükkel is igazolták. Fizika A tudományos-technikai forradalom kialakult feltételeinek és jövendő igényeinek megfelelően szükségessé vált a fizika tanításának korszerűsítése is, hiszen ma már nem lehet a fizikai tanulmányokat „az élettelen természet mélyreható anyagi válto15