Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)

zással nem járó jelenségeire" korlátozni. A 60-as évek közepén ezért vezettek be új tantervet és új tankönyveket, amelyek a fi­zika oktatását korszerűsítették, de főleg jelentős módszertani fej­lődést hoztak. Nagy hangsúlyt kapott a tanulók önálló gondolkodásának ki­alakítása, az önálló felfedező munka. Ezért a szakmai igény nö­vekedése mellett a fizikai gyakorlatok, a tudásszintmérés, köve­telmények pontosabb megfogalmazása jelentett előrelépést. Egy­ségben és jobban egymásra épülve mutatjuk be a tananyagot, korszerű szemléletben, egy-egy központi gondolat, alapvető meg­ismerési módszer köré csoportosítva. A fizika tanítása fontos helyet foglal el a természettudományos érdeklődés felkeltésében, a természettudománynak az egyetemes kultúra szerves részeként való bemutatásában. Az anyag mozgás- törvényeinek feltárásával, az áttekintő természettudományos vi­lágkép kimunkálásával a fizika tantárgya nagy mértékben hoz­zájárul a dialektikus materialista világnézet kialakításához. Az iskolánkban folyó fizika tanítás ezeknek a követelményeknek megfelelt. Ezt legfőképpen eredményessége bizonyítja. Tanulóink évről-évre sikerrel szerepelnek a Középiskolai Matematikai Lapok fizikai rovatának pontversenyében, az Országos Középiskolai Ta­nulmányi Versenyen és nemzetközi fizikai versenyeken is. Az 1979-ben bevezetésre került új tanterv a nagyobb termé­szettudományos összefüggések megláttatásával és a világnézeti kö­vetkeztetések mélyebb megismerésével remélhetőleg tovább erő­sítik e tárgy eredményes oktatását. Biológia A biológia tanítása a mi iskolánkban is egyidős az intézettel, jóllehet kezdetben még ,,természetrajz”-nak hívták, és mint tan­tárgy a biológián kívül kémiai, sőt fizikai ismereteket is magában foglalt. A háború előtti gimnáziumi oktatás, mint köztudott, első­sorban a humán műveltség megszerzését tűzte ki célul, ami a természettudományok bizonyos fokú háttérbe szorulását eredmé­nyezte. így az iskolának 1935-ig mindössze egy természetrajz tanára volt (attól kezdve pedig kettő), de ez a létszám elégsé­gesnek bizonyult, hiszen a tanulók csak l-ll. és V-VI. osztályban tanulták ezt a tárgyat. Annál meghatóbb az a szakmaszeretet, amellyel (régi évkönyvek és egyéb dokumentumok tanúsága szerint) ezek a tanárok a mun­kájukat végezték, és az a lelkesedés, amellyel a tanulók ezt a tárgyat tanulták. Az oktatás színvonaláról — utólag — nehéz lenne reális képet adni. Annyi azonban bizonyos, hogy a régi iskola is megszeret­tette a tárgyat, felkeltette a tanulók érdeklődését, amely további ismeretek megszerzésére ösztönözhette őket, és így az új, álla­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom